Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Mangángumóból üzemanyagot?

Tancsa Ágnes | 2010.06.16. |
mangángumó, tudomány
A tengerfenék szarvasgombájának is nevezett mangángumó lehet a jövő üzemanyaga – egy német kutatócsoport öt héten át tanulmányozta a nyersanyagban gazdag képződményeket 4300 méter mélységben.

A német tudósok mintegy egymilliárd tonna mangángumóra bukkantak a tenger mélyén. Az általában ököl nagyságú, fekete vagy sötétbarna kövek a mangánon kívül tartalmaznak nikkelt, rezet és kobaltot is. Ezeket az anyagokat az elektronikai ipar hasznosítja, illetve acél dúsítására használják. Az óceán fenekén, négy-ötezer méteres mélységben képződő gumók kiindulópontja egy baktérium, amelynek külsejére rátelepszik egy fehérjeréteg, az úgynevezett S-réteg. Ez egyrészt megvédi a mikroorganizmust a környezet káros hatásaitól, másrészt lehetővé teszi különböző ásványok lerakódását. A kutatók Los Angelestől délre, Mexikó magasságában mintegy 56 ezer négyzetkilóméteres területen vizsgálták a tengerfeneket videoszánokkal. Becslések szerint háromszázmilliárd tonna mangán halozódott itt fel több tízmillió év alatt. A tudósok a mangángumós terület állatvilágából és a tengeri üledékből is vettek mintákat. Az elemzésekkel körülbelül fél év múlva készülhetnek el.

Még nincs értékelve