Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Orwelli – vagy boldog világ jön?

Online háború folyik személyes adatainkért

Mándoki Tamás | 123rf.com | 2013.08.09. |
internet, online, technika
Orwelli – vagy boldog világ jön?
A 21. században megállíthatatlanul fejlődik a technika. Évente újabb és újabb szupertelefonok, és más technikai csodák jelennek meg, melyekre hatalmas az igény. Ezek az eszközök megkönnyítik életünket, az internet segítségével pedig összekötnek, és kitágítják a világot mindenki számára. Mindennek ugyanakkor van egy másik oldala is, amelyből csak keveset látunk…

A szilíciumvölgy óriáscégei – mint például a Facebook vagy a Google – amellett, hogy népszerű ingyenes szolgáltatásokat biztosítanak, egyúttal a felhasználók személyes adatait is meg akarják szerezni. Ezekkel a céljuk nem más, minthogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsenek meg számukra, melyekre aztán nagyobb valószínűséggel klikkelnek.
A cégek szerint ezzel egyaránt jól jár mindenki, hiszen a hirdetők könnyebben elérik célközönségüket, a Google, vagy a Facebook profitra tehet szert, az emberek meg továbbra is ingyenesen használhatják a szolgáltatásokat.

Értünk (és a klikkeléseinkért) mindent

A felhasználók szokásainak, életének feltérképezése az utóbbi években egyre merészebb módszerekkel gazdagodott, melyek miatt számos jogvédő szervezet felemelte a szavát. Nemrég a Google új adatvédelmi szabályzata miatt indított vizsgálatot az Európai Unió, amely szerint a keresőcég átláthatatlan módon gyűjti az adatokat a felhasználókról. A Google azért módosította adatvédelmi szabályzatát, hogy relevánsabb tartalmat nyújtson a felhasználóknak, ezzel azonban a hirdetéseket is könnyebben személyre tudja szabni. A céget már korábban érték támadások azzal kapcsolatban, hogy túl sok információt próbál begyűjteni felhasználóiról, és nem egyértelmű, hogy ezekkel mi a célja.
A Google és a Facebook által nyújtott, viszonylag egyszerű hirdetési lehetőségekkel egyaránt élnek a nagyobb és kisebb hazai cégek. Mivel a Facebook magyar felhasználóinak száma elérte a több milliós nagyságrendet, emellett pedig a Google keresője a legnépszerűbb hazánkban, nem véletlen, hogy ezek az oldalak kiemelten fontos szerepet kapnak napjainkban a reklámozás szempontjából. Ezek a platformok azért válhattak rövid időn belül népszerűvé, mert kevés összegből is hatékony kampányt lehet létrehozni, ráadásul könnyedén el lehet érni a célcsoportot. A Facebook és a Google Adwords esetében lehet korosztályra, nemre, érdeklődési körre vonatkozóan célozni a hirdetést.
A Google adatvédelmi szabályzatának módosítására tehát éppen azért kerülhetett sor, mivel a cég közösségi oldalán, a Google+-on megadott adatokkal (kor, nem, érdeklődési kör) sokkal hatékonyabban tud profilt alkotni a felhasználóról, ezáltal az egyes cégek hirdetéseit is eredményesebben lehet célba juttatni. Ha tehát a Facebook-on vagy a Google szolgáltatásainál olyan hirdetésekbe botlunk, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak érdeklődési körünkhöz, vagy éppen korábbi kereséseinkhez, az nem véletlen; mindkettő így próbálja elérni, hogy feltétlenül rákattintsunk a hirdetésre. A cégek szerint arról azonban szó sincs, hogy a felhasználók személyes adatait kiadnák a hirdetőknek, a rendszer ugyanis nem így működik. A hazai vállalkozásoknak kulcsfontosságú tehát, hogy jól szerepeljenek az interneten, ehhez pedig mindenképp ki kell használniuk a közösségi oldalak, valamint a Google nyújtotta szolgáltatásokat.

Beszigorítanak?

Presztízs Magazin

Az online adatvédelem újabban olyan amerikai törvénytervezetek kapcsán is a figyelem középpontjába került, mint például a SOPA, vagy a CISPA, melyek lehetővé teszik, hogy az állami szervek jobban felügyelhessék az internetet. Mindezt a hatékonyabb bűnüldözés érdekében kívánják elérni, azonban félő, hogy ezzel teljesen megszűnne az internetes szabadság, a felhasználóknak pedig csorbulna a magánélethez való joguk. A legújabb tervezet, a CISPA lehetővé tette volna, hogy például a Google, a Twitter, vagy a Facebook, szabadabban ossza meg egymással, és a hatóságokkal felhasználóik adatait. A törvénytervezettel kapcsolatban komoly adatvédelmi aggályok merültek fel, végül törvény idén is elbukott az amerikai szenátus előtt.
Magyarországon az ACTA nevű tervezet borzolta a kedélyeket, amely a SOPA-hoz hasonlóan nagyobb hatalmat adott volna a hatóságok kezébe, hogy azok hatékonyabban léphessenek fel a kalózkodás ellen. A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás lehetővé tette volna, hogy az internezők forgalmát megfigyeljék, az illegális letöltők pedig sokkal szigorúbb büntetésre számíthattak. Az egyezményt Magyarország aláírta, később azonban Brüsszel felfüggesztette a ratifikálást, hogy megvizsgálja, összeegyeztethető-e az uniós joggal. Végül az Európai Unió 2013-ban úgy döntött, hogy az ACTA nem léphet életbe a tagállamokban.
Hazánkban nem csak az ACTA vetett fel adatvédelmi aggályokat. 2009-ben a Google el akarta indítani a Street View nevű szolgáltatását Magyarországon, amely már számos országban működik, ehhez azonban a Google autóinak le kellett fotóznia minden egyes közterületet az országban. Természetesen a járókelők arcát elhomályosították volna a felvételeken, ugyanakkor Jóri András adatvédelmi biztos szerint nem volt egyértelmű a fotózás jogalapja, és az sem, hogy a cég hogyan kívánja felhasználni a képeket. A Google akkor leállította autóit, viszont idén már hazánkban is elérhetővé vált a Street View.
Pár éve nagy botrányt kavart, hogy a Google autók 2008 és 2010 között nem csak az utcákat térképezték fel az egyes országokban, hanem a wifi hálózatokat is rögzítették, amellyel személyes adatokhoz, jelszavakhoz és felhasználónevekhez is hozzáférhettek, nyílt hálózatok esetén pedig akár emailekbe is betekinthettek. A Google emiatt milliárdos büntetést kapott az Egyesült Államokban, és elismerte, hogy nem fordított kellő figyelmet a személyes adatok védelmére.

Megint jön a Nagy Testvér?!

A hazai felhasználók személyes adatainak védelméért 2011-ig az adatvédelmi biztos felelt, 2012-től azonban már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság gondoskodik erről. Mivel az új hatóság az államigazgatási rendszerbe tartozik, az uniós jog pedig szabályozza, hogy az adatvédelmi biztosnak és hivatalának teljesen függetlennek kell lennie, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
Egyes jogvédők szerint a magánélethez való jog az internet korában csupán illúzió. Egyre közelebb kerülünk egy orwelli világhoz, ahol minden egyes lépésünket, gondolatunkat a Nagy Testvér figyeli… Az optimistábban vélekedők szerint azonban épp ellenkezőleg fog történni, egy szabadabb és boldogabb kor jön el. A technikai újítások mindenesetre garantáltan meg fogják változtatni a világot, akár akarjuk, akár nem.

Felhasználók és fogalmak

A magyar adatvédelmi törvény megkülönböztet személyes adatot, különleges adatot, bűnügyi adatot, közérdekű adatot, valamint közérdekből nyilvános adatot.
A személyes adat „az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az érintettre vonatkozó következtetés”. Ez lehet név, gazdasági, kulturális, vagy szociális azonosságra vonatkozó ismeret is.
Különleges adatnak minősül a politikai vélemény, a vallásos meggyőződés, valamint a szexuális életre vonatkozó adat. Szintén különleges adat „az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat”.

Még nincs értékelve