Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Erdők, hegyek, emberek, állatok

Szepesi Gábor | Molnár László és archív | 2010.09.08. |
Erdők, hegyek, emberek, állatok
„Le-leülök egy magányos fa alatt, és órákig elhallgatom, mint zizegnek lombjai, mint suttognak fülembe tündérregéket…” (Petőfi Sándor) Hazánk egyik első nemzeti parkját 1976-ban alapították. Az Északi-középhegységben elterülő Bükki Nemzeti Park címerében egyik jellegzetes növénye, a Szártalan bábakalács látható. A Bükk hazánk egyik legsokrétűbb hegyvonulata. Itt ismerjük a legtöbb, mintegy 1100 barlangot, amiből 52 fokozottan védett. Köztük van a legmélyebb is, a 254 méter mély és közel hét km hosszú István-lápai-barlang. A lillafüredi Anna- és Szent István-cseppkőbarlangot, a miskolctapolcai Tavasbarlangot, valamint a teljesen szabadon látogatható Szeleta- és Balla-barlangot mesterségesen építették ki a nagyközönségnek.

Különös geológiai formák gazdag tárháza

 
A hegység legegységesebb része az átlagosan 800 méter magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre, Nagy- és Kis-fennsíkra bont. Arculatát a karsztosodás határozza meg. Enyhén hullámos felszíni jellegzetességei az alacsony bércek, dolinák, víznyelők, zsombolyok, barlangok. Jellemzők a szurdokvölgyek. Szép formái a barázdákkal, üregekkel tagolt, lyuggatott mészkőfelszínek, a karrok és ördögszántások. A Bükk sajátos ékességei a karsztforrások vizéből kiváló mésztufa-képződmények, melyek gátakat építenek a mederben, s a víz ezeken átcsobogva kicsiny vízesésen szalad tovább. Híres a Szalajka patak Fátyolvízesése, a Szinva patak forrásmészkő-dombja, a mésztufakiválás által bezárt üregben létrejött, lillafüredi Anna-barlang. Jellegzetes tájképi elem a szarvaskői Várhegy – a víz alatti vulkáni működés szép maradványai az oldalában feltáruló párnalávák. A hegység geológiai nevezetességei - a csupasz mészkőkibúvások -, kiemelkednek a vadregényes erdők zöldjéből. Legszebb formáik talán a riolittufa kúpok.
 
Presztízs Magazin
Egerszalók határában, a Maklányi-dűlőben Betyárbújónak keresztelték a helyiek. A kőzetbe a régebbi időkben szabályos üregeket vájtak, három belső oldalfalán még fekhelynek való kőpad is van. Nyáron magasra nő itt a növényzet, emiatt ideális búvóhely lehetett. Egyes különös, süvegformájú tufakúpokon fülkéket figyelhetünk meg. Feltételezések szerint egy zárókő használatával legtöbbjük alkalmas volt méhcsaládok befogadására, ezért illik rájuk a kaptárkő elnevezés. Érdekesség, hogy a régi öregek ablakoskőként ismerik ezeket, de amelyiket konkrét névvel – Kősárkány, Ördögtorony, Királyszék – illették, az sokkal inkább a mesevilággal hozható kapcsolatba. A riolittufát kitűnő tulajdonságai miatt sokféleképpen hasznosították. A mészégető kemencék tűzterét a belőle vágott kockákkal falazták fel és építkeztek is vele. A mészégetés tudományát a betelepített francia ciszterek hozták magukkal.
 
Jégkorszaki maradványfajok védett otthona
 
Hagyományos erdei mesterség a szénégetés is. A Bükkben elsősorban kohász- és vasverő központok közelében virágzott, mert a jó kénmentes vas előállításához elengedhetetlen volt a faszén. A fát olykor 3 m magas, félgömb alakú boksákba rakták. Alkalmanként 80 köbmétert is kiégettek.
Ez a tevékenység azért is alakult ki, mert a park mintegy 95%-át erdő borítja. Legelterjedtebbek a cseres-tölgyesek, melyeket a magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek, majd 600 méter fölött hegyvidéki bükkösök váltanak. A nemzeti park egyik érdekes helye az Őserdő, 180-200 éves bükkfákkal. Itt egy jó évszázad óta nem végeznek erdőművelést, sőt, a túrázókat is kitiltották, kerítéssel véve körül a területet. A hegységben előforduló fenyvesek kivétel nélkül telepítettek.
A fennsíkon a kisebb erdőcsoportokkal tagolt rétekhez kapcsolható a legváltozatosabb növényvilág. Olyan ritka növényfajok élnek itt, mint a tűzliliom, a karcsú- és a moldvai sisakvirág, a sárga ibolya s az északi sárkányfű. A legeltetett hegyi rétek ékessége a nemzeti park emblémájában is szereplő szártalan bábakalács. Az orchideák legféltettebbike a papucskosbor. Fokozott védelmet élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök. Számos növényritkaság, jégkorszaki maradványfaj
légybangó
otthonai. Az egzotikus szépségű ritka orchidea faj - a boldogasszony papucsa - országos fennmaradása szempontjából kiemelkedően fontos a sziklai bükkösök, tölgyesek megóvása.
A dolomit a Bükkben kisebb kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek
 
annál fontosabbak. Itt gyepalkotó a tarka nyúlfarkfű és a tarka nádtippan, de a szárazabb, napsütötte részeken megjelenik a lappangó sás is. Az északnyugatnak lejtő gyepek ritka orchideája a légybangó, a sokszor rovarutánzóknak nevezett bangó-nemzetség legészakabbra hatoló képviselője. Magyarországon csak a Bükk-fennsík oldalain nyílik a kék virágú északi sárkányfű. Nevét jellegzetes virágjáról kapta, amiben egyesek egy sárkány fejét vélik felfedezni. A déli meredek oldalak gyorsan melegedő erdeiben a melegebb időszakok növényei is menedéket találtak, így a cserszömörce is. Ősszel, vérvörös leveleivel lángba borítja a hegyoldalakat.
 
Ismét szaporodnak a kerecsensólymok
 
A nemzeti park állatvilága a változatos terepviszonyoknak és növényzetnek köszönhetően ugyancsak sokrétű. A Bükkben előforduló állatfajok száma ma minimálisan 22 ezer körüli. A rovarok kiemelkedően értékes tagja a bükki szerecsenboglárka. A hegyvidékekre jellemző fajok közül külön is említendő a havasi tűzlepke s a havasi cincér. Az alpesi gőte, a gyepi béka, a sárgahasú unka, a fehérhátú fakopáncs és a hegyi billegető is mind ezen a tájon honos. Olyan ritka fajok költenek itt, mint a kövirigó, a holló, az uhu, ragadozók közül a fokozottan védett parlagi sas, a kerecsensólyom vagy a kígyászölyv. A ragadozó madarak körében tapasztalt általános veszélyeztetettség többek között a kerecsensólymot is érinti. A mérgeken túl ez
Presztízs Magazin
a faj volt hosszú időn keresztül a solymászok kedvenc alanya. A fészkeket rendszeresen kifosztották, de mióta a madarászok rendszeresen őrzik a fiókákat, ismét szaporodnak. Énekes madarak közül itt él a kövirigó, a vízirigó és az őrgébics. Különleges halfaja a sebes pisztráng. A hazánkban élő denevérfajok szinte mindegyike előfordul a Bükkben. Világhírű állatritkaságok – például a hosszúszárnyú denevér – kizárólag itt telel és szaporodik. Az emlősök közül a hiúz már több mint tíz éve állandó lakója a bükki erdőknek. Rokonának, a szintén óvatos vadmacskának jóval népesebb állománya él a vidéken. Csendes erdőrészeken az odvas fákban, sziklaüregekben ver tanyát, megkeserítve a rágcsálók és madárfészkek lakóinak életét. A nagyvadak közül gyakori a gímszarvas, a muflon és a vaddisznó. A Bükk-fennsíkon legel rendszeresen a híres lipicai ménes.
A Bükk legeldugottabb zugaiban élnek azok a jégkorszakot idéző állatfajok, melyek kiválóan alkalmazkodtak a kor mostoha életkörülményeihez. Az alpesi gőte bükki alfaja a Bükk-fennsíkon és az Észak-Bükk vegyes völgyeiben levő erdei tavacskákban, forrásokban, gyakran mélyebb vizű pocsolyákban él. A kárpáti havasokat idézi a nagytermetű kék meztelen csiga. A száraz, meleg hegyoldalak déli gyepjein él a fűrészlábú szöcske. A meleg tölgyesek, bokorerdők igen változatos rovarközösségeiből leglátványosabbak a lepkék. Akadnak jelentéktelennek tűnő fajok, melyek mégis kiemelt értéket képviselnek, mivel elterjedésük tőlünk délebbre esik, vagy élőhelyeik eltűnése a faj visszaszorulásához vezet Európa-szerte.
Aki az ország egyik legsokrétűbb és legcsodálatosabb természetvédelmi területén jár, megcsodálhatja, ahogy az erdők fölé magasodó sziklatömbök hosszú évek óta rendületlenül őrzik a vadregényes bükki tájat, a sebes röptű sólymok kék egét, a karsztforrások tiszta, hideg vizét és a mészégető kemencéknél őrt állók csendes éjszakáját.
Átlag: 5