Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Fókuszban a közterek, a közösségformálás, a tudomány, a közlekedés

Arculatformáló fejlesztések Debrecenben

Laczkó Kornél | Laczkó Kornél | 2010.07.06. |
Fókuszban a közterek, a közösségformálás, a tudomány, a közlekedés
A 2007-2013-as Európai Uniós pályázati időszakban, Debrecen összesen 40 milliárd forintos támogatást remél a helyi fejlesztések megvalósítására. A város-rehabilitációs program első ütemében négy kiemelt nagyberuházás valósul meg, összesen közel 2 milliárd forint uniós támogatással, amiből 459 millió forint a város önrésze. Ezek a fejlesztések alapjaiban meghatározzák majd a Debrecen jövőbeni arculatát, s főként a helyi közlekedést.
Körút építése
 
A város elképzelései között már több évtizede szerepel a Nyugati kiskörút megépítése, mely végleges állapotában a Mester és az Erzsébet utcákat kötné össze. Megépítésének célja a belváros kedvezőtlen szerkezetének oldása, a városközponti funkciók nyugati irányú kiterjesztése. Olyan vonzó és esztétikus települési környezet megteremtése vegyes funkciójú épületekkel, mely tömeg- és egyéni közlekedéssel is könnyen megközelíthető, továbbá segítséget nyújt az érintett terület lakói számára a közösségi élet színtereinek kialakítására.
A Nyugati kiskörút városi főforgalmi útként 2x2 forgalmi,- és 1-1 tömegközlekedési sávval épül meg, közel 1,1 milliárd forintból. Környezetvédelmi és esztétikai szempontokat is figyelembe véve, a közepén zöldsávot alakítanak ki, melyben öntözőrendszer és néhány kisebb szökőkút is helyet kap. Egyik jelentős csomópontja révén szervesen kapcsolódik majd a város keleti és nyugati részei között a legfontosabb összeköttetést biztosító Széchenyi utcához, mely jelenleg a városi tömegközlekedés meghatározó tengelye, hiszen két trolibusz és számos autóbuszjárat útvonala.
A tervek szerint az építkezés 2010 második felében kezdődhet el és két-három év alatt be is fejeződhet. Ezzel együtt a körút területén a Cívis Ház Zrt. olyan ingatlanfejlesztési koncepciót készített elő, ami jelentősen segítheti a körút megvalósítását. Ezekre az önkormányzat részben már szerződést, vagy előszerződést kötött a befektetőkkel.
 
Emlékkert, Romkert és Verestorony megújítása
 
megújuló emlékkert
A 233 millió forintos projekt helyszíne a Nagytemplom és a Református kollégium közötti terület, amely magában foglalja az Emlékkertet, az egykori András-templom romjait konzerváló Romkertet, és a Verestornyot. A fejlesztés célja a Debrecen életét meghatározó tárgyi, építészeti, műemléki értékek felújítása, fejlesztése.
Az Emlékkertet környezetvédelmi és közbiztonsági okokból körbekerítik. A rekonstrukció tartalmazza a szükséges kerítéselemeket, a bejárati kapukat, a kandelábereket, valamint a Nagytemplomot övező podeszt lezárását, s megújul a növényzet is. A Romkertben a Református Nagytemplom helyén korábban álló, az 1802. évi tűzvészben elpusztult András-templom alapjai láthatók. A feltárás óta eltelt, csaknem három évtized alatt azonban a rongálások és a konzerváláshoz felhasznált rossz minőségű anyagok miatt a környezet lepusztult. A tervezett rekonstrukció legfontosabb célja, a Romkert jelenlegi szabadtéri részének lefedése üvegtetővel. Az így létrehozott fedett kiállítótér alkalmas helyszínt teremt az András-templom feltárásánál felszínre hozott festett, faragott, gótikus, reneszánsz kőelemek bemutatásának, amelyek az építészettörténeti feldolgozás után kiállításra várnak. A kiállítótérhez kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek felett szabadtéri színpadot alakítanak ki, burkolt nézőtérrel. A Verestorony az egykori András-templomot övező erődfal mentén épült, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által adományozott, több mint 5,5 tonnás nagyharangot, amelyet az András-templom tornya nem bírt volna el. Sajnos ez is leégett az 1802-es tűzvész alkalmával. A projekt keretében konzervált alapjait egy toronysisakot formázó üvegtetővel fedik le, a belső tér kiállító fülkéibe pedig várostörténeti, és egyháztörténeti tablókat helyeznek el.
 
A Hal köz burkolása
 
A Hal köz rekonstrukciója az egyetlen hiányzó eleme a Simonffy, a Piac és
Hal köz
a Széchenyi utcák, valamint a Hal köz által körbezárt tömb megújításának. A jelenleg parkolóként funkcionáló tér díszburkolatot kap, utcabútorokat helyeznek ki, és számítógéppel vezérelt szökőkutat állítanak közel 100 millió forintból. A terület nagyobb része csíkozott gránit, kisebb része bazalt kiskockakő burkolatot kap. A kőfelület szabályosságát az íves medencevonalak és ülőpadsor, valamint a szintén ívelt lépcsős zöldfelület oldja fel. A megújuló Hal köz így a városközpont egyik impozáns közterévé válik, amely különféle kulturális programoknak is alkalmas helyszínt teremt.
 
Közösségi ház létesítése
 
A beruházás keretében a Fazekas Mihály Általános Iskolát ifjúsági közösségi házzá alakítják. A régi épület kisebb szerkezeti átalakítással alapvetően megfelel az új céloknak, klub, szakköri, illetve zene-próbatermi igényeknek. A háromszintes épület emeletenként és épületrészenként más-más funkciót kap, mely biztosítja a minél szélesebb körű kihasználhatóságát. Földszintjén információs pultot, a házban tevékenykedő kézművesek termékeit bemutató kreatív boltot alakítanak ki. Itt kap helyet a szolgáltató shop, az anonim tanácsadásoknak helyszínül szolgáló szobák, valamint a Csomópont Drogprevenciós Iroda. Az ifjúsági háztól építészetileg elkülönül, de tevékenységéhez szervesen kapcsolódik majd az a többfunkciós előadóterem, amely kiválóan alkalmas kisebb konferenciák, koncertek, kiállítások lebonyolítására. Az első emeleti helyiségeket civil szervezetek, öntevékeny csoportok vehetik birtokba. A másodikon zenei oktató- és próbatermeket alakítanak ki annak érdekében, hogy új helyet kapjon a Rock Suli, az ország egyetlen rockzenei iskolája.
A beruházásokhoz közösségformáló, környezettudatosságra nevelő és a helyi identitástudatot erősítő tevékenységek is kapcsolódnak. A különböző célcsoportok számára szervezett képzések, tréningek mellett a belváros értékeit megismertető tevékenységekkel, valamint hagyományápoló kulturális programokkal is készül az önkormányzat.
 
Apolló tömbrehabilitáció
 
Apolló
A 2007-2013-as időszakra tervezett, a belvárost érintő rehabilitációs program első ütemének egyik sarkalatos pontja az, hogy a beruházások magántőkés fejlesztéseket is maguk után vonjanak, azaz a megvalósuló projektekkel párhuzamosan az adott területeken új munkahelyek és közösségi célú szolgáltatások is létrejöjjenek. Ennek hozadékaként az Apolló tömbrehabilitáció keretében, az Apolló mozi épülete mögötti üres területen mintegy 2800 négyzetméteres alapterületű bevásárló- és szórakoztató központot, valamint egy 18 ezer négyzetméteres, 450 férőhelyes mélygarázst alakítanak ki. A közel 10 milliárd forintos beruházás jelentősen megváltoztatja az Apolló Mozi Piac utca felöli képét, hiszen az épület tetejére egy újabb, üveggel borított szint kerül. Tomcsányi Gábor, a beruházó SCD Holding Zrt. vezérigazgatója elmondta, a kivitelezéskor ügyelnek arra, hogy megőrizzék a homlokzat szecessziós, eklektikus sajátságait, ezért együttműködnek majd a helyi műemlékvédelmi hatósággal. Elkerülendő, hogy a város arculatához nem illő, attól idegen épület legyen a fejlesztés végeredménye. Egyesek szerint pedig éppen ez fog történni, hiszen a tervezett üvegfalú ráépítés se nem szecessziós, se nem eklektikus!
 
Ezzel még nincs vége!
 
A jövőben is várhatók jelentős beruházások a cívisvárosban, hiszen az Európai Unió további 30 projektet támogat. Ilyenek a Debreceni Egyetem nagyprojektjei, az ipari parkba tervezett beruházások, és egy közlekedési központ építése.
A Debreceni Egyetem Botanikus kertjében uniós támogatással, 195 millió forintos fejlesztés válik lehetővé. A projekt fő célkitűzése a speciális biológiai értékek és élőhelyek megőrzése, helyreállítása.
A következő három évben a kertben élő állatfajok táplálkozó-, szaporodó- és egyéb élőhelyének bővítése, a kert természetes növénytársulásainak rekonstrukciója, a védett, fokozottan védett és veszélyeztetett növényfajok továbbszaporítása, az anyatelepek fenntartása, visszatelepítései tartoznak a kifejezetten természetvédelmi indíttatású fejlesztésekhez. Az élőhely-rekonstrukció közel 30 védett és fokozottan védett fajt érint, valamint körülbelül 120 természetes faj szaporítását, a kertbe, későbbi eredeti élőhelyekre való visszatelepítését jelenti. A két legfontosabb fejlesztéssel érintett társulás a nyílt homoki tölgyes és a gyöngyvirágos tölgyes. A botanikus kertben egy újabb tó létrehozásával, a vízi növényfajok fajszámának növelésével vizesélőhely-rekonstrukció valósul meg, ami megteremti a lehetőségét az állatdiverzitás emelkedésének is. Említésre méltó a speciális élőhelyek kialakítása és továbbfejlesztése, ezen belül a mesterséges sziklagyepek megépítése, a kelet-ázsiai gyűjtemény bővítése, valamint a veszélyeztetett pozsgásnövények tematikus gyűjteményi élőhelyének helyreállítása.
Mindezek mellett az épített infrastruktúra is korszerűsödik. A kerítések pótlása, javítása megkezdődött, ezt követi az öntözőrendszer építése-bővítése 8 hektáron. A műszaki fejlesztések utolsó lépése a Pálma-, Orchidea- és Kaktuszház fűtési rendszerének teljes rekonstrukciója lesz.
 
Tudományos park
 
A Pharmapolis Gyógyszeripari Tudományos Park Kft. olyan zöldmezős beruházást valósít meg, mely során gyógyszeripari kutatás-fejlesztési és innovációs célokat szolgáló, közel 8 ezer négyzetméter területű épületegyüttes, egy úgynevezett „science” park jön létre. A közel 6 milliárd forint összköltségű pályázat 50 százalékos támogatást nyert az EU-tól. A debreceni projekt olyan üzleti alapon működő központot hoz létre, amely megfelelő kutatási és kommunikációs technológiával rendelkezik és elsősorban a gyógyszeripari ágazatban működő kis- és középvállalkozások egyedi és magas szintű elvárásait szolgálja ki. A betelepülő gyógyszeripari cégek további vállalkozásokkal, felsőoktatási intézményekkel, akadémiai kutatóintézetekkel együttműködve képesek lesznek export- és piacképes új, vagy továbbfejlesztett termékek és szolgáltatások kidolgozására, piaci bevezetésére.
A kutatás-fejlesztési és innovációs park a 2006-ban összeállított Debrecen Fejlesztési Pólus stratégia egyik kulcsprojektje. Erősíti Debrecen, mint „pólus” regionális szerepét, illetve a tudásalapú gazdaság megteremtését. E központ céljai többek között a gyógyszeriparban innovatív termékek, szolgáltatások létrehozása, új kutatói módszerek kidolgozása, nemzetközi tapasztalatok adaptációja, nemzetközi, hazai és regionális szintű tudományos fejlesztések, újdonságok elérése, munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés. Mindemellett a „science” park javítja a kutatás-fejlesztés feltételrendszerét, hiszen erősíti a felsőoktatás szerepét, növeli a kutatói munka és életpálya vonzerejét, hozzájárul a kutatás-fejlesztés szellemi tőkéjének helyben tartásához, és a nemzetközi színvonalú eredmények piacképes prezentálásához.
 
Multimodális Közlekedési Központ
 
Másik jelentős, nagy érdeklődésre számot tartó fejlesztés a debreceni
Presztízs Magazin
vasútállomás mellé tervezett Multimodális Közösségi Közlekedési Logisztikai Központ megépítése. Ez a helyi és a távolsági közlekedést hangolná össze, és mintegy 100 ezer utast szolgálna ki a jövőben. A főbb paraméterek közül érdemes kiemelni, hogy a háromszintes, 50 ezer négyzetméteres létesítmény a vasútállomás épületéhez kapcsolódna. Az alagsorban 300 férőhelyes mélygarázst építenének, a földszinten a helyi buszjáratok megállóhelyeit, az emeleten pedig a távolsági buszok megállóit alakítanák ki. A központot az állomás érkezési oldala felőli épületszárny helyére tervezik, míg a másik oldalon a posta helyére 100 ezer négyzetméteres kereskedelmi központ és irodaház épülne. Ezzel együtt megújulnának a vasútállomás peronjai, mozgólépcső segítené a mozgássérült utasok közlekedését az épületen belül. Megszűnne a Nagyállomás előtt a villamos körforgalma, a helyén lévő teret parkosítanák, és díszburkolattal látnák el.
A beruházás költségeit 20 milliárd forintra tervezik, a megvalósítás azonban attól függ, hogy a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban város a 2-es villamosvonal, és a közlekedési központ megépítésével, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásával kapcsolatos pályázatok révén elnyeri-e a várt 40 milliárd forintos támogatást az EU-tól. A központot a remények szerint legkésőbb 2015-re építenék meg.
 
Regionális Kiállítási és Vásárközpont
 
Presztízs Magazin
A Regionális Kiállítási és Vásárközpont a Debreceni Repülőtér mellett valósulna meg a tervek szerint, egy jelenleg hasznosítatlan területen. A központ 10 ezer négyzetméter alapterületű fedett kiállítási csarnokot, 500 fős befogadóképességű előadótermet, több kisebb szekciótermet, irodahelyiségeket, éttermet és egyéb kiszolgáló helyiségeket foglal magába, s kiegészül egy 40 ezer négyzetméteres, kültéri kiállító területtel. Méreteiből adódóan a budapesti kiállítási és vásárterek után az ország legnagyobb ilyen központja lehetne. A csarnok több funkció egyidejű ellátására alkalmas terei flexibilisek és könnyen változtathatók a tervek alapján. Így rendezvények, összejövetelek, konferenciák megtartására egyaránt alkalmas lehet. Sportrendezvények esetén a maximális befogadóképességet a mobil lelátók felhasználásával 2 ezer fősre tervezik. A szabadtéri kiállító terület közművesítve lesz annak érdekében, hogy a mobil kiállító épületek csatlakoztatása könnyen és egyszerűen megoldható legyen. A létesítmény beruházási költsége 4 milliárd forint, melyet szintén uniós források bevonásával kívánnak előteremteni.

 

Átlag: 4.5