Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Középkori templom Székelyudvarhely határában

Egy szimbólum – a Jézus Szíve-kápolna

Katona Zoltán | Erdély Bálint Előd | 2011.03.13. |
Középkori templom Székelyudvarhely határában
Székelyudvarhely legrégebbi, ma is álló épületének tartják a város kijáratánál, a Segesvár felé vezető út bal felén álló Jézus Szíve-kápolnát. Bár a régészek között még nem teljesen lezárt a vita arról, hogy pontosan mikor épült – egyesek 13., mások 16. századinak tartják. A kápolna egyfajta szimbóluma a városnak. Ennek ellenére az Udvarhelyen megforduló turisták közül kevesen látogatják, hiszen nem a Szováta–Csíkszereda „tengelyen” fekszik. Évente kétszer tartanak itt vallási ünnepséget, ezenkívül a nyári hónapokban azért néha-néha megfordulnak turistacsoportok is.

 

László vitéz nyila
 
A legenda szerint a tatárjárás idején a város lakossága László vitéz vezetésével a Budváron (a kápolnával szembeni Budváron állt Attila hun király testvérének, Budának a vára) keresett menedéket az ellenség elől. A megduzzadt vizű Nagy-Küküllő jó védőnek bizonyult, így a tatárok nem is erőltették a támadást, de letáboroztak a Nagyoldal alatt. Az Európát végigjárt László vitéznek volt egy nagy angol íja, ami jelentősen különbözött a hagyományos magyar íjtól. Mivel a tatárok „le akarták éheztetni a hegyről a székelyeket”, a vitéz elhatározta, hogy a csapatot vezető kánt „Jézus nevében” célba veszi. A tatár vezér egy darabig még nevetett a csoporttól elváló íjászon, aki azonban annyira pontosan célzott, hogy nyílvesszője egyenesen a kán szívébe fúródott. A tatár sereg ettől annyira megriadt, hogy tábort bontott, és más csapathoz csatlakozott. A legenda szerint azon a helyen, ahol a tatárt László vitéz leterítette, építették fel a Jézus Szíve-kápolnát.
 
Vita a régészek között
 
A legendáknak – mint tudjuk – kevés a valóságalapjuk. Az írott forrásokban a kutatók nem akadtak olyan adatra, ami a kápolna építésére utalna, így kizárólag művészettörténeti és régészeti forrásokra támaszkodhattak, ami az építmény keletkezését illeti. Az egykori Gyárosfalva területén álló kis épületet 1702-ben Lakatos István Jézus házának nevezett „Jézus neve kápolnaként” említi. A művészettörténészek (Virgil Vătăşianu, Entz Géza, Benkő Elek, Gervers-Molnár Vera és Dávid László) 13. századinak, tehát késő román korinak számítják, de ezt Mariana Beldie régész Ferenczi Gézával 1973-ban együtt végzett ásatása után cáfolni igyekezett, mert akkor került felszínre az épület mellett egy 1561-ben veretett ezüstpénz. Akkor a templom közepében létesítettek egy kutatóárkot, illetve az udvaron további hármat. Korai sír viszont nem került elő se innen, se a környékről. A templom belsejében talált három tégla- és kőboltozatos sír pedig egyértelműen késő középkori. A régészek vitájának végére valószínűleg csak egy új ásatás tehetne pontot. Gyárosfalváról igen kevés adatunk van, egy 1567-es jegyzékben Szentimrével és Cibrefalvával együtt csupán négy portát számlált az 1571-ben már Udvarhelybe olvasztott település. Egyébként a településnév az Árpád-kori királyi birtokközpont Udvarhely egyik szolgáltató-településének s kovácsainak emlékét őrizheti. A Jézus kápolna első említése 1662-es, amikor valószínűleg az egy évvel korábban a környéket végigpusztító török-tatár büntetőhadak okozta károkat hozták helyre. Az is feltételezhető ugyanakkor, hogy a közeli gyógyfürdőkre járó emberek gyógyulásukért, hálából emelték a kápolnát. A legnagyobb székely, Orbán Balázs monumentális művében, A Székelyföld leírásában így ír: „E kápolna képét Budvár előteréül mutatjuk be mint egy nevezetes régi müalkotást, mint egy oly szentélyét a katholicus hiveknek, mely nagy tiszteletben részesült. Nem rég ideje, hogy urnapján oly bucsuk tartattak itten, melyre a havasalji faluk, s még távolabb levő vidékek lakói is nagy számban sereglettek össze.” Bár eszerint búcsújáró helynek is számított, évente ma már csak két alkalommal tartanak itt egyházi ünnepséget. Az egyik húsvét első napján a határkerülés – ekkor az egyik állomás a kápolna, ahol rövid misét tartanak. A másik az Úrnapja utáni Jézus-búcsú – ekkor is miséznek a kápolnában, illetve újabban az udvaron, hiszen a kápolna belterülete csupán egy nagyobbacska szoba méretű.
 
Többször átalakították
 
A kápolna mennyezete eredetileg 1677-ből származott, de ezt 1903-ban
Presztízs Magazin
kicserélték, és helyére másolatok kerültek. A mennyezet 4 méter magasan van. A helyi régészek szerint szerint ilyen építmény Erdélyben Gyergyószentmiklóson és Kézdiszentléleken található, ugyanakkor a Dunántúlon van több is. Ezen analógiák alapján tartották késő Árpád-korinak . A javítások szerencsére érintetlenül hagyták a kápolna alaprajzát és tömegét. Jellemző rá a kőfaragványok hiánya és a kivitel egyszerűsége. A négyzetre szerkesztett, négykaréjos alaprajz egyben építésztörténeti korhatározó. Eredete Németország délnyugati területén, a krakkói királyi palotához toldott kápolnán, a magyarországi Ják és Pápóc kétszintű kápolnáin lelhető fel. Az újkori adatok szerint 1733-ban Léstyán Mózes jezsuita plébános javítatta, kőkerítését pedig 1830-ban Rudnay püspök újítatta fel.
 
 
Az épület eredeti bejárata sem azon az oldalon volt, mint ma: az elmúlt évszázadokban ezt is többször átalakították. A régi bejárattal szemben jól látható, hogy a régi szentély helye. Teteje zsindellyel fedett, toronysisak van rajta. A kápolnát ma is kőkerítés veszi körül, ennek belső részén vannak a stációk – a fal azonban egyértelműen később készült. A bejárat felett az 1771-es évszám látható. Déli oldalán díszesebb, nagyobb bejáratot találunk. A kerítésfalnál magasabbra emelt, háromszögű oromzaton három egyenes záródású vakfülke nyílik, melyet három gömbkőből alakított kereszt koronáz. A várfalon belül áll a gondnoki lakás is, ezt ma már csak az évi két alkalommal tartott egyházi ünnepségekkor nyitják ki. Régebben két kis harangocska is volt a tornácán, de ezeket néhány éve ellopták. A kápolna Hargita megye műemlékeinek 1992-ben elkészült hivatalos jegyzékében műemlék épületként szerepel.
 
Csak elvétve látogatják
 
Presztízs Magazin
A Székelyudvarhely városhatárán álló kápolna – előtte nagy kiterjedésű parkoló, illetve kőkereszt is áll - autóból, buszból nem észrevehető.
Falba vágott kapuján egy nyomtatott felirat díszeleg, miszerint a kulcs a II. Rákóczi Ferenc utca 143. szám alatt, Fehér Józsefnél található. Az idős bácsi elkísér. Díszes, régi székely kapu fogad. A háttérben jobboldalt legelő, az országúton túl a Csicser és a Budvár nevű dombok. Az idelátogató turistákról nem vezetnek statisztikát, de „olyan is volt, hogy ebédtől állítottak fel”. Az idén nyolcvanadik évét betöltött Józsi bácsi a Petrozsény melletti Lupényben született, de a bécsi döntés után, 1940 őszén Székelyföldre költözött a család, a közeli Dobóba. Ő onnan került a városvégi tsz-hez, 1992 óta vannak nála a kápolna kulcsai. Bemegyünk a templomba. Virágok, nemzetiszínű szalagok, feszületek, szobrok, szentképek, gyertyatartók – minden ódon, de a hangulat felemelő. Régi padokra ülhet le a betérő. A kápolna legértékesebb darabja a valószínűleg 18. században készült, az északi apszisban álló barokk, aranyozott oltár, melynek oromzatán Mária-monogram látható. Az oltárkép a gyermek Jézust ábrázolja a Báránnyal. A téglapadló lesüllyedt egy részen, itt volt az 1973-ban ásott régészeti kutatóárok. Fehér Józsi bácsi elmeséli, hogy főleg buszos turisták jönnek a kápolnához, akik a gyors megtekintés után továbbmennek Segesvárra. – A Kádár-rendszer sajnos azt hozta, hogy a kilencvenes években sokan nem tudták, hogy itt magyarok, székelyek élnek – fűzi hozzá az öregúr. Azt is megemlíti, hogy az előző kápolnaőr, egy 89 éves korában elhalálozott néni lakott a falhoz épített kis tornácos házban. Ezt később a cserkészeknek adták használatba, de ők is ritkán jönnek erre. Tudni véli, hogy még a nyolcvanas években, a Ceauşescu-diktatúra idején, lebontásra ítélték a kápolnát és a közelében levő házakat. Az akkori rendszer egyik legeszementebb intézkedése volt a falurombolás. Az volt a cél, hogy a megmaradt magántulajdonnak még az írmagját is kiirtsák fizikailag. Néhány év alatt országszerte többezer házat dózeroltak le, tömbházakba kényszerítették a falusiakat, de szerencsére a kis kápolna és a környező ingatlanok megmenekültek. – A Jóisten velünk volt és nem engedte! Megszabadított minket attól az embertől – mondja mosolyogva.
A kis templom Udvarhely legrégebbi építészeti emléke. A hasonló műemlékeket megtekintő turisták általában elkerülik, mert általában a város nyugati felén, Marosvásárhely irányából jönnek Székelyudvarhelyre és a központ megtekintése után Csíkszereda felé távoznak. Valószínűleg, ha tudnának róla, érdeklődéssel lépnének be a kápolna ajtaján, és szép élménnyel távoznának.
Még nincs értékelve