Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Túraútvonalak az országos kék jelzés mentén: Séta a regéci várban

Somogyi Gergő | Szikra Edit | 2010.06.07. |
Túraútvonalak az országos kék jelzés mentén: Séta a regéci várban
Ha az emberfia veszi magának a bátorságot, hogy az országos kék jelzést követve elkalandozzék a Zemplén mesés szépségű hegyormai közé, minden bizonnyal olyan élménnyel lesz gazdagabb, amelyet még évtizedek múltán is örömmel elevenít fel a kandalló melege mellett. Természetesen a híres turistaút nem szelheti át a vidéket anélkül, hogy látogatást ne tenne a környék egyik legnevezetesebb helységében, Boldogkőváralján. Ez a barátságos kis falu, amelyet a határában magasodó jellegzetes alakú várrom szegélyez, a kiindulópontja annak a pár kilométer hosszú sétának, mely a szomszédos településen, Arkán keresztül eljuttatja a kalandvágyó természetjárót Magyarország egyik legfestőibb emlékművéhez, a regéci várhoz.

 

Már az odaút megadja a nagyszerű alaphangulatot, hiszen a különféle iratokban csupán Boldogkőváraljai-pataknak keresztelt mederben, vízmosta, a történelemmel egyidős sziklák vigyázó tekintete, és gyakorta dalra fakadó, ősöreg lombkoronák alatt vezeti a megbabonázott járókelőt a cél irányába. Mogyoróska váratlanul, a leszállóágban lévő nap narancsos fényénél bukkan elő szinte a semmiből, hogy a hegyvidékeken oly gyakori, egyutcás karjával óriási útjelző táblaként terelje a látogatókat a közeli csúcs felé. Amelyen több büszke torony magasodik a zöldellő rengeteg fölé, fennen hirdetve egy letűnt kor szépséges nagyságát.
 
 
RegécRegéc várát az 1300-as évek hajnalán emelték, minden bizonnyal a Baksa nemzetség tagjai. Létezésére az első biztos adat 1307-ből származik, amikor a tulajdonosa, Aba Amádé nádor falai között állított ki egy oklevelet. Ezzel pedig megkezdődtek azok a századok, amelyek során az erőd és a hozzátartozó birtokok egyik főúri kézből a másikba vándoroltak. Nyögték a Petenye család uralmát, akiktől Károly Róbert ostrommal szerezte meg, bő 100 évvel később Zsigmond király a Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek ajándékozta. Az 1464. esztendő körül a Szapolyai családhoz kerül, 1541-ben a Serédy, majd 1560-ban az Alaghy család lett a birtokosa.
A Rákóczi család 1644-ben tette rá a kezét, és ezzel kezdődött meg a vár legszebb időszaka, amelynek köszönhetően Regéc Rákóczi-várként vált ismertté. Már I. Rákóczi György is komolyabb szerepet szánt neki, ám halála miatt nem volt képes terveit – amelyek az erődítést és az uradalmi gazdálkodás kifejlesztését célozták – megvalósítani. Unokája, I. Rákóczi Ferenc, összeesküvést szervezett a Habsburgok ellen, amelynek során több magas rangú Habsburg tisztet is fogságban tartott a várban. Az összeesküvés elbukott, Rákóczi pedig csak tekintélyes értékű váltságdíj kifizetésével úszta meg a kivégzést. 1676-ban hunyt el, szűk négy hónappal azután, hogy fia, II. Rákóczi Ferenc megszületett. Kicsivel később özvegye, Zrínyi Ilona úgy döntött, hogy Regécre költözik, és falai között neveli fel gyermekét, Ferencet. Ezt követően feleségül ment a bujdosó kurucok vezéréhez, Thököly Imréhez, aki az 1680-as évek elején megerősítette a várat. Az elkövetkezendő időszakban Zrínyi Ilonaának többször is sikerült megvédenie a várat a Habsburg ostromoktól, míg végül 1685-ben Caprara generális előtt kénytelen volt megadnia magát. A katonák kifosztották, majd egy évvel később a császári rendelet hatására le is rombolták. Ezzel a dicstelen mozzanattal pedig gyakorlatilag véget ért a regéci vár története.
 
 
 A következő századok során számos osztrák tulajdonos kezein fut át a birtok, azonban egyik sem tulajdonít neki komolyabb jelentőséget, Regécamely értelemszerűen ahhoz vezet, hogy az egykor dicső épületegyüttes nagymértékben az enyészetté válik. A maradványokon az első emléktáblát Károlyi gróf utasítására helyezték el 1936-ban, amelyet több is követett, bár ezekből manapság már nem látszik semmi. Az állam kezébe 1949-ben került vissza, ám nem sokat tett a műemlék megőrzése, estleges helyreállítása érdekében. Ezt elégelte meg Regéc Község Önkormányzata, és 1990-ben magához ragadta a vár sorsát. A régészeti feltárás, az állagmegóvás és a helyreállítási munkálatok 1999. július 5-én kezdődtek meg, és a kisebb-nagyobb problémák ellenére még manapság is tartanak.
 
 
Minden valamirevaló várromhoz hasonlóan a regéci is legendákról suttog. Az egyik, a nép ajkán máig élő szóbeszéd szerint a Rákócziak itt rejtették el kincseiket, amelyek azóta türelmesen várakoznak arra a pillanatra, amikor ismét napvilágra kerülnek, és a szerencsés megtalálójukat főúri gazdagságba emelik. A másik, kevésbé ismert legenda szerint Thököly Imre és Zrínyi Ilona a vár falai között tartották esküvőjüket, amely bár korabeli hasonló eseményekhez képest szűk körű és puritán volt, a regéci kövek azóta sem láttak hasonló pompát.
Mindez bizonyára felkelti az érdeklődést, hogyha valaki arra jár, mindenképpen megnézze ezt a csodás várat.
Átlag: 5