Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

A Madarasi Hargita – a székely síparadicsom

Maradandó, természet-közeli élmény

Katona Zoltán | Erdély Bálint Előd | 2013.01.14. |
erdély, Hargita
A Madarasi Hargita – a székely síparadicsom
Van egy hely Székelyföld egyik kies szegletében, ami a családiasságával, meghittségével szerzi, illetve tartja meg a sízés, valamint más téli szabadidősportok szerelmeseit. A Madarasi Hargita az egyik legnépszerűbb síparadicsom Székelyföldön, amit évtizedek óta nemcsak a helyiek keresnek fel, hanem külföldiek is – főleg a magyarországiak számára vonzó a festői szépségű táj a maga adottságaival, sajátosságaival.

– Európai mércével mérve a Madarasi Hargita Síközpont egészen kicsinek számít, annak ellenére, hogy a Székelyföldön a legnagyobbak egyike. De egy síközpont értékét nem feltétlenül a mérete adja. A lényeg, hogy mennyire érzi jól magát az ember, milyen élményekkel távozik, és mennyire szeret visszajárni – mondja kérdésünkre Bartók Béla, a Madarasi Hargita Síközpont sípálya-üzemeltetője. Mindennek előzményei, gyökerei vannak, hiszen a székely síparadicsom nem néhány év alatt alakult ki.

Presztízs Magazin

Menedékház a kirándulóknak

Már az 1930-as években a közeli Székelyudvarhely turisztikát és a sísportot kedvelői polgárai közül sokan látogattak el a Madarasi Hargitára. A gyönyörű táj és a kitűnő hóviszonyok csábították őket ide. Akkori szállásuk egy kis vadászház volt, de az 1939-es év telén, amikor a vadászházban táborozott egy baráti társaság, felvetődött egy menedékház építésének gondolata. Rövidesen Észak-Erdély és Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, a gondolatot tett követhette: a magyar sportminisztérium negyvenezer pengővel támogatta a menedékház megépítését, amit a Hargita Testedző Egylet turisztikai szakosztálya avatott fel 1942-ben. Ez volt az egyetlen, vendégszobákkal rendelkező ház a sípályák mellett, és fél évszázadon keresztül ez lett a Hargitára járók fő bázisa is. A háború nagy károkat okozott az épületben, de újra élhetővé tették, s a menedékház azóta is vigyázza a Hargitát.
A székelyek szent hegyének nevezett hely Madarasinak hívott részen olyan turisztikai- és síközpont alakult ki évtizedek alatt, amilyenről elődeink csak álmodozhattak. A Hargita „benépesedése” a negyvenes évektől számítható, mára ott tartunk, hogy összesen 17 ház van, ebből 13 üzemel panziókén, vagy vendégházként, a többi magánház az 1801 méteres csúcs alatt.

Síkultúra a fenyőfák között

A Madarasin jelenleg öt kilométernyi, összesen hat karbantartott, hóágyúzott és rendszeresen taposott sípálya van, de off-road pálya is létesült. A sípályák különbözőek: zöld („bébipálya”), kék (kezdő), piros (haladó), fekete (profi), ezek december elejétől április közepéig használhatók. Az elmúlt években az üzemeltetők hóágyú-rendszert építettek ki a teljes sípályarendszerre, ugyanakkor hótaposó gépek is dolgoznak – a legújabb beruházás egy csörlős hótaposó, amivel a fekete pálya legmeredekebb szakasza is taposható. 2005 és 2007 között több új, modern panzió létesült a Hargitán, s az igények kielégítése miatt egy snowparkot építettek ugratókkal, fanboxokkal, csúszókorlátokkal, ez tavaly már nemzetközi verseny helyszíne volt.
A legtöbb vendég környékbeli – azaz Hargita megye (Udvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és környéke), Maros megye (Marosvásárhely), Kovászna megye (Sepsiszentgyörgy) és Kolozsvár adják a legtöbb turistát. Magyarországról elsősorban Budapestről, Békés megyéből, de az ország minden részéből jönnek vendégek, akik túlnyomó többségben erdélyi és magyarországi magyarok. A síközpontról Batók Béla kérdésünkre azt mondta, hogy európai összehasonlításban olyan, mint egy kis, családias síközpont bármely országban, viszont ezek bármelyikével felveszi a versenyt a szolgáltatás minőségében. Rendszeresen és jól karbantartott pályák, kényelmes szálláshelyek, vendéglők, büfék vannak a Hargitán is.

Vendégszeretet, kedves kiszolgálás

Más szempontból azonban hátrányban vannak a nyugat-európai sípályákkal szemben. Kissé nehéz a megközelítés, hiszen több kilométer erdei úton érünk fel a sípályákhoz. A magyar határtól 400 kilométerre van, s ebből csak 60 km az autópálya. Csak húzóliftek vannak (nincs ülőlift, vagy kabin), ugyanakkor nincsenek luxuskategóriás szálláshelyek.
A Madarasi Hargita előnye, erőssége mindenekelőtt a vendégszeretet, a kedves kiszolgálás. A magyarok számára az is előny, hogy ez tulajdonképpen egy magyar síterep, magyar személyzettel, túlnyomó többségében magyar vendégekkel. A kis pályarendszer áttekinthető, családok számára a gyerekfelügyelet, iskolai csoportok számára a diákok felügyelete könnyű. Az ekkora síterepeken nem jellemző, hogy ilyen snowpark legyen, ugyanakkor az sem, hogy minden szintű pálya elérhető legyen. Ami az árakat illeti, az ausztriai árak harmada-negyede az itteni síbérlet, a szlovákiai áraknál 30-50%-kal olcsóbb. Ami a szállásárakat illeti, a házakban és a panziókban 1700 és 7000 forint között alakul az egy éjszaka, de a legtöbb házban 2.500-4.500 forint a szállás.
 

Starmüller Csaba, a Súgó Panzió tulajdonosa szerint lényegesen olcsóbb a Madarasi Hargita a nyugati síterepeknél, ehhez nem fér kétség. De természetesen az ár-érték arányt kell nézni. – A szolgáltatások minőségét, sokrétűségét tekintve nyilván nehéz összehasonlítanunk magunkat az osztrák síterepekkel. Szinte lehetetlen versenyeznünk azokkal gépesítettség, kényelmi szolgáltatások tekintetében, főként úgy, hogy például a magyar síző közönség által elköltött pénz nagy része náluk landol – magyarázza az üzemeltető. – Ez egy ördögi kör: fejleszteni abból a pénzből lehet, amit egy működő vállalkozás a bevételekből realizálni tud, de ha a bevétel az osztrákokhoz, olaszokhoz, franciákhoz megy, akkor továbbra is ők fognak fejleszteni, és így elég nehéz lépést tartani velük.

Presztízs Magazin

Ne csak sízzünk, együnk is!

A Madarasi Hargita gasztronómiai jellegzetességei a székelyföldi étel-specialitások. A töltött káposzta, a különleges savanyú káposzta, a disznótoros vacsora, a csorbaleves, a túrós puliszka (főtt kukoricaliszt), a helyi készítésű áfonyalekvár, a padlizsánkrém. Az italok is tipikusan székelyföldiek – „alapital” a csíkszeredai sör, a szilvapálinka, áfonyapálinka és az áfonyatea. Hogy mindez mennyiből? A számítások szerint kb. 1500 Ft-ból jól degeszre eszi magát az ember a Hargitán…
S ha ettünk, akkor irány a sípálya! Az idényben rendszeresen, hetente szerveznek amatőr síversenyeket, amire bárki benevezhet egyénileg. Nevezhet csapat is, de ilyenkor vállalni kell a folyamatos részvételt. Márciusban tartják a hagyományos családi síversenyt, ugyanekkor van a túrasí verseny (Mike Csaba Emlékverseny), illetve február végén nemzetközi snowboard és freestyle verseny is van a snowparkban.

Lécek nélkül, bakancsban

Több túraútvonal közül legfontosabb a Madarasi Hargita csúcsára vezető (1801 méter), a többi túra „végállomása”: Kis Bagolykő szikla, Rákosi Sáté, azaz „Ingovány”, a Szökő-patak és a vízesés, a Gerinctúra körben a Hargita vulkáni kráterperemén, át Hargita fürdőre, a Fertő-nyereg. Igen népszerű a gyalogos túrázás fel a Madarasi Hargitára: Ivóból a Filió patak völgyén, a Súgó patak völgyén, Kápolnásfaluból, Szentegyházáról, Csíkmadarasról az erdei utakon.

A turisztikai szolgáltatások fejlődésével már kuriózum-programok is vannak a Hargitán. Idén készült el a Kecskevész vasalt mászó ösvény (via ferrata, „klettersteiget”), ami nagyon népszerű lett, de kiegészítő programok között van sportíjászat, lovaglás, nyáron esztena látogatás, illetve télen motoros szán túrák. Starmüller szerint nem céljuk a nyugati síparadicsomokkal a pályarendszer hosszában és a szolgáltatás-paletta választékában versenyezni: egyszerűen egy maradandó, természet-közeli élményt igyekszenek nyújtani a vendégeiknek.

Presztízs Magazin

Legegyszerűbb repülővel

Az Anyaországból a Madarasi Hargitához vezető több száz kilométeres utat legkönnyebben repülővel tehetjük meg Marosvásárhelyig, vagy az E 60-as országúton (Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely), innen a 13A országút (Szováta-Korond-Székelyudvarhely).

A látnivaló rengeteg! A Hargita lábánál a zetelaki víztározó, a festői székelyvarsági tanyavilág. Távolabb Csíksomlyó, közelebb a székelykapuiról híres Máréfalva és Zetelaka. Udvarhely környékén fontos látnivaló Szejkefürdő, Orbán Balázs síremléke, Farkaslaka, Tamási Áron szülőháza és sírhelye, de a székelyderzsi, a Világörökség részét képező unitárius erdőtemplom (ahol a mai napig a templomerőd bástyájában tartják a helyiek a szalonnát) is kuriózum.
Nem messze van a székelydályai református templom (páratlan Szent László legenda ábrázolásokkal, 13. századi freskókon), a Vargyas-szoros és az Almási barlang. A távolabbi látnivalók a békási szoros, az ezeréves határ és a Rákóczi-vár, a Gyilkos-tó, a parajdi sóbánya, a szovátai Medve-tó (Európa egyetlen ekkora heliotermikus tava), illetve a Hargita hegyvonulatát lezáró Csomád-hegység a Szent Anna-tóval.

Még nincs értékelve