Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Franciaország arcai

Autóval szeltük át a hatalmas méretű országot

Miliosz Nikolett | Miliosz Nikolett-Sabján Tamás | 2014.09.25. |
Franciaország
Franciaország arcai
Magyarországi mércével Franciaország méretei elképesztőek. A mintegy 547 ezer négyzetkilométeren elterülő ország ezért rendkívül változatos képet mutat: a déli tájak mediterrán kőkerítéseit a levendulamezők élénk lilában pompázó foltjai, a középső területeken magasodó szélerőműveket az északi területek méltóságteljes katedrálisai váltják fel. Noha az ország számos városa rendelkezik repülőtérrel, érdemes autóval keresztülvágni az országon – induljunk hát Marseille-ből Bourg-en-Bresse-en, Dijonon és Reims-en át, egészen Amiens-ig!

Marseille, és egy csipetnyi középkor

A Földközi-tenger partján nyújtózó Marseille Franciaország legnagyobb kikötője. Története a Kr. e. 600-ra nyúlik vissza, amikor görög hajósok Masszalia néven létrehozták a város elődjét. A település évszázadokon keresztül fontos szerepet töltött be, hiszen erődítményei révén az ellenséges erők erőszakos támadásait volt hivatott megakadályozni. Ezek egy része még ma is látható a Régi Kikötőben (Vieux Port): az öböl két oldalán találhatjuk a Szent Miklós (Fort Saint-Nicolas) és a Szent János erődöt (Fort Saint-Jean). Érdemes egyébként a téglalap alakú öblöt gyalogosan végigjárni, mert noha Marseille nyüzsgő nagyvárosnak számít, a víz felszínén ringatózó jachtok és halászbárkák hihetetlen nyugalmat árasztanak.

Presztízs Magazin

Az erődítmények gyalogosan is feltérképezhetők, nagy részük bebarangolásához nem kell belépőjegyet vásárolnunk. A Szent János erődből egy különleges, hullámok által keretezett múzeumhoz juthatunk, amelynek külső felén egy olyan folyosó fut, mely még a fémhullámok alatt, de az épületen kívül kapott helyet: ezen keresztül lehet feljutni a múzeum tetejére, a fémhullámok pedig különleges hangulatba burkolva mutatják be a várost.
Nem messze innen találhatjuk a régi katedrális romjaira épült székesegyházat, melyet a 19. század második felében húztak fel bizánci stílusban. Érdemes meglátogatni, hiszen egyrészt gyönyörű belső térrel rendelkezik, másrészt a magaslati elhelyezkedése miatt jó kilátást biztosít a közelben időlegesen megpihenő, hatalmas óceánjárókra.

Presztízs Magazin

A Régi Kikötő felett gyönyörű, többszintes katedrális magasodik: ez a Notre Dame de la Garde. A legfelső szinten található templom belseje egyedülálló: gazdag díszítésének fő témája a hajózás és a tenger, így hajómakettek és a tengerről, a hajókról készült festmények díszítik a teret. A templomban tett séta után érdemes a felső szintet körbejárni, hiszen csodálatos kilátás nyílik innen a városra, ahogy a környező szigetcsoportra is, ahová a Régi Kikötőből induló hajókkal juthatunk el. Itt nyújtóznak el a Frioul szigetcsoport tagjai, valamint a Dumas által híressé tett If vára, ami a 16. században épült, majd 1528-tól évszázadokon keresztül kizárólag börtönként funkcionált. Itt raboskodott Dumas hőse, Monte Cristo grófja, akit életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek. Tizenhárom évig tervezte a szökését, míg végül sikerrel járt, később pedig már grófként tért vissza, hogy megvásárolja a szigetet. A könyvből készült filmet is a szigeten forgatták.
Ha már Marseille-ben járunk, két dolgot feltétlenül próbáljunk ki: az egyik a világhírű, számos illatban kapható marseille-i szappan, a másik pedig a taxi, hiszen a nagy sikerű Taxi című film mind a négy részét Marseille-ben forgatták.
 

Presztízs Magazin

Levendulatenger
Dél-Franciaország mediterrán hangulatú bája hirtelen fordul át élénk lila színbe – itt már a levendulamezők uralják a tájat. A fajtájától függően június és augusztus vége között virágzó levendula turisták milliót csábítja évről-évre a vidékre. Ha többet szeretnénk megtudni e növényről, a Luberoni Regionális Természeti Park szívében találhatjuk a Levendulamúzeumot, mely a levendula termesztésének, szüretelésének, feldolgozásának és felhasználási módjainak sokszínűségét tárja az érdeklődők elé audio guide-on, vagyis egy kis elektronikus eszközön keresztül, mely minden egyes kiállítópontnál elmondja számunkra az érdekes tudnivalókat. A belépőjegy 6,5 euro. A múzeum hátuljában levendulabolt található, ahol a növényből készült szappanokat, illóolajokat, szépségápolási termékeket, teát, levendulamézet és még sok más ínyencséget vásárolhatunk.

Utunk során ejtsük útba Sault-t is: a kis provence-i városka magasabban fekszik, mint a környező táj, ezért az oldalában húzódó kisebb parkot szegélyező kőfalon üldögélve nyugodtan adjuk át magunkat az élménynek, a napsütötte vidékből áradó nyugalomnak és harmóniának. S ha igazán finom provence-i pizzára vágyunk, a park mellett található mozgó büfében kapható ínycsiklandó, kemencében sütött pizzát feltétlenül próbáljuk ki!

Presztízs Magazin

Bourg-en-Bresse Marseille-től mintegy 4,5 órányi autóútra fekszik. A településen sétálgatni felér egy időutazással, hiszen a belvárosban számos, a középkorból visszamaradt egykori lakóház ácsorog, rogyadozó gerendáival jelezve az idő múlását. Ha szeretnénk közelebbről is megfigyelni őket, a Paul Pioda, a Pasteur és a Victor Basch utcákon és környékükön érdemes keresgélnünk. Egy részük még ma is lakott, ám vannak magányosan álldogáló házak.
A városkában érdemes még megnéznünk a részben gótikus, részben reneszánsz és modern elemeket magában egyesítő Notre Dame gyönyörű, színes üvegablakait, valamint a Monastère de Brou-t. Az épületegyüttes kolostorból és egy hozzá tartozó templomból áll, melyet Ausztriai Marguerite építtetett, férje, Savoyai Philibert le Beau emlékére a 16. században.

A mustár fővárosa

Dijon és Bourg-en-Bresse viszonylag közel, mintegy két órára található egymástól. Dijonban nincsenek távolságok, s hogy a mindent látni kívánó turistát segítsék, a járdán baglyot ábrázoló fémháromszögek jelzik, merre érdemes menni. Aggodalomra nincs ok, az útvonal kört formál, így bárhol meglátjuk e jelzések valamelyikét, csatlakozhatunk az útvonalhoz, nem maradunk le semmiről!

Presztízs Magazin

A város legfontosabb látványosságainak egyike a Burgundiai Hercegi- és Rendi Palota (Palais des Ducs et des Etats de Bourgogne), mely egykoron Merész Károly és elődeinek egyik székhelyeként funkcionált. Az épületnek három szárnya van, a középső fölé magasodik a 46 méter magas Philippe-le-Bon Torony (Tour Philippe le Bon), amely a 15. század közepén épült, és a Burgundiai Hercegek hatalmát volt hivatott szimbolizálni. Az épület jobb szárnyában kapott helyet a Szépművészeti Múzeum (Musée des Beaux-Arts).
Vele szemben található a Felszabadulás tere (Place de la Libération), amely a város 17. században kialakított, félkör alakú központja. Éttermek, kávézók, nyáron szabadtéri színpad kínál szórakozási lehetőséget az idelátogatóknak.
A kijelölt útvonalat követve a Grand Théâtre, vagyis a Nagy Színház mellett elhaladva hamarosan a Notre Dame-hoz érünk. A város emblematikus figurája, a bagoly, itt is visszaköszön: úgy tartják, ha bal kézzel megsimogatjuk, szerencsét hoz. A Notre Dame nagyrészt a 14. században épült, az egyik kápolnájában megbújó Fekete Madonna faszobor a 11. században készült, és az egyik legrégebbi ilyen alkotás az országban.
A „baglyok útján” továbbhaladva a város piaccsarnokához jutunk, amely különösen szombaton virágzik: ilyenkor az árusok szinte elözönlik Dijon utcáit. Dijonban érdemes még a St. Benigne Katedrálist (Cathédrale St-Benigne), valamint a St. Philibert templomot útba ejtenünk, mindkettő a 18. század remeke.
S ha már itt járunk, ne mulasszunk el vásárolni az eredeti dijoni mustárból! Noha itthon szinte csak a sima és a magos változatot ismerjük, a városka mustártudománya nem merül ki ennyiben: többek között diós, konyakos, erdei gyümölcsös, szarvasgombás, márványsajtos, parmezános, currys, kókuszos, fűszeres mustárok széles választéka vár az ínyencekre. Ne idegenkedjünk egyik ízkombinációtól sem!
Kihagyhatatlan Pierre Hubert cukrászdája, amely a Rue des Godrans 31. szám alatt található. Az itt kapható francia sütemények és macaronok mennyiek. Különösen érdemes megkóstolnunk az Ekler fánkot, mely a hazai verzió ismeretében teljesen más értelmet nyer.

Presztízs Magazin

A méltóságteljes katedrális városa

Újabb háromórás kocsikázással Reimsbe jutunk. A település nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, hiszen az itt található gótikus katedrális adott otthont a francia királyok koronázási ceremóniáinak. Építési munkálatai a 13. században kezdődtek, de csak a 14. században fejeződtek be, ám újjáépítésre több alkalommal is szükség volt: tűzvész és az I. világháború német bombái is nagy pusztítást végeztek benne. 1991 óta az UNESCO Világörökség része. A katedrális ablakai lélegzetelállítóak, érdemes kicsit több időt hagyva elmerengeni előttük. A leghíresebb talán a Marc Chagall készítette alkotás, melyet 1974-ben szenteltek fel. A város a pezsgő központja is, tegyünk egy próbát!
Reims különleges látnivalóval kedvesedik az idelátogatóknak. Nyáron, pénteki és szombati napokon 23 órakor, majd ezt megismétlendő, 23:30-kor gyönyörű fényfestéssel keltik életre a katedrális szobrait. A félórás program során filmszerűen mutatják be a katedrális homlokzatára vetítve az építési munkálatokat, valamint egy koronázási ceremónia részesei is lehetünk. A fényfestés olyan precíz, hogy az egyszínű szobrokkal dúsan ellátott homlokzatról senki nem mondaná meg, hogy eredetileg nem színes.

Presztízs Magazin

„Észak Velencéje”
Amiens Reimstől mindössze két órára terül el. Alapvetően három fontos nevezetességgel büszkélkedhet: az első a gótikus stílusban épült katedrális, mely gyönyörű ablakaival és belső terével lenyűgöző látványt nyújt. Nyáron, minden este 23 órakor az amiens-i katedrális is színes fénybe burkolózik, és fényfestés mutatja be a katedrálist és történetét, melyet karácsony előtt megismételnek.
Amiens második nevezetessége az úgynevezett „hortillonnages”, vagyis a Somme folyó menti mocsarak apró szigeteinek kertjei, amelyeket mesterséges csatornarendszer vesz körül. A házak mellett folydogáló víz valóban Velencéhez hasonlatossá teszi a várost.
A harmadik nevezetesség maga Jules Verne, aki 1888-tól haláláig élt itt, és a Madeleine temetőben nyugszik.

Képgaléria

Még nincs értékelve