Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Krakkó három arca

Amit ismerünk, az óváros – és amit még érdemes megnézni

Andrási Gabriella | Andrási Gabriella | 2013.04.22. |
Krakkó
Krakkó három arca
Egy krakkói kirándulás mindig nagyszerű élmény. Télen például nem árt jól felöltözni, és a történelmi városközponthoz közeli szállodát választani. Mindenképpen szeretni kell a fűtött kávéházak, a csokoládé kimérések, és a múzeumok hangulatát is. A szabadban eltöltött idő a történelmi épületekkel zsúfolt városközpontban történő, néha ösztönös bolyongás lesz. Minden utcában van felfedezni való; egy-egy csodaszép reneszánsz, barokk vagy éppen 19. századi épület, rengeteg templom, és egyre több az elegáns kirakat.
Presztízs Magazin

Ha legalább egy hetünk van, a Krakkói városközponton kívül érdemes meglátogatni az ország kommunista múltját megidéző külvárost, Nova Hutát, a 80 kilométerre lévő Tarnów tökéletesen megőrzött óvárosát, a lengyel Tátra téli fővárosát Zakopane-t, vagy az egykori Auschwitzi haláltábor megrázó emlékmúzeumát. De „csak” Krakkóban sem lehet csalódni, mert egyedi atmoszférájú város. Gyalogosan, néha villamosra szállva könnyedén be lehet járni, a közvetlen városközpont meglátogatására szánt 2-3 nap hamar elröppen.
A krakkói ember vendégszerető, bár inkább északi karakter, mint közép-európai. Sokan élnek turizmusból (évi kétmillió látogatójuk van!), az árak mégsem kiszámíthatatlanok és kevés a „lenyúlós” szélhámosság. Még a szilveszteri fagyos éjszakán is pontosak, precízek, udvariasak voltak a szállásunkra hajnaltájt visszaszállító taxisok. Mindenhol érezni valami finomságot, ami akár történelmi örökség, akár a fizető turistának szól, mindenképpen üdítő tapasztalat. Az emberek többnyire elegánsak, különösen a nők visszafogott és határozottan stílusos öltözködése, ami feltűnik.

A látogatók többsége Európa egyik legcsodálatosabb óvárosára kíváncsi. Ez az egyetlen nagyobb lengyel belváros, ami teljesen túlélte a II. világháború pusztítását. A varsóit porig rombolták a nácik, a ma látható az replika csupán. Krakkó két másik látványossága közvetlenül az óváros közelében van: a Wawel, egy szikladombon álló épületegyüttes, a királyi palota, egy monumentális székesegyház és egyéb „jelentős” épületek összessége; és a Kazimierz nevű városrész, ami ugyancsak az óvárostól délre, gyakorlatilag gyalogosan elérhető távolságban helyezkedik el.

Vissza a középkorba – az óváros

Presztízs Magazin

Fő attrakciója a Ryenek Glowny, Európa legnagyobb középkori főtere. A 13. századra, a tatár támadás utánra (1241) teszik az építését. A főtér – amellett, hogy hatalmas –, sok látnivalónak ad helyet. Itt található a 10. században épült Szent Adalbert templom, a Mária-templom, az Adam Mickiewicz- (a 19. század legnagyobb lengyel költője) emlékmű, a Városháza Torony, a tér közepén pedig a Posztócsarnok, egy hatalmas középkori piacépület, ma is tele árusokkal. A főtéren télen-nyáron nyüzsgő élet van, és a híres galambok is nagy számban lakják, aki akarja, etetheti is őket.
A Mária-templom a 13. században épült, majd a 14. században átépítették gótikus stílusban. Krakkó egyik legszebb temploma, a magasabb tornyának teteje 80 méterre van a földtől, híres egyedülálló fából készült szárnyas oltáráról is. Az oltár Európa legnagyobbja, Veit Stoss nürnbergi szobrász készítette, összesen 200 alakot vonultat fel. Egy legenda kapcsolódik a templomhoz, mely szerint két testvér építette a két tornyát. Versenyeztek, hogy melyik lesz a szebb, a magasabb, de sajnos a történet rosszul végződött. Egyikük annyira győzni akart, hogy megölte testvérét, de aztán a saját életét is kioltotta, annyira kínozta a lelkiismeret-furdalás.
A Posztócsarnok (Sukiennice) az egyik leglátogatottabb látványossága Krakkónak. Sokan csak a hangulata miatt, sokan a vásárlás kedvéért látogatnak ide. A főtér közepén található, és a középkorban a fűszerek, kelmék, bőráruk „bevásárlóközpontja” volt. Manapság is sok árus kínálja portékáját, jó árakon, amik nyilvánvalóan magasabbak, mint a kisboltokban, de még megfizethetők.

Presztízs Magazin

A régi városfal és városvédelem maradványaként szemben találjuk magunkat a Barbakánnal, a Kaputoronnyal. 1498 körül építették, gótikus stílusban. Európában összesen három ilyen előretolt kapuerőd található meg ma is. Átmérője 24 méter és nyolc óratorony alkotja a tetejét. Korábban összeköttetésben állt a mögötte lévő Flórián-kapuval, de ma már különálló épület.
Érdemes betérni a Collegium Maius udvarára, ahol a falakból még ma is szivárog az egykori alkimista mesterek ügyködése. A meglehetősen korán záró múzeum mellett a turisták imádják az egyetemi órát, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus Igitur), miközben a falból jönnek-mennek az egyetem egykori hírességeinek apró szobrai.
Az óvárost nem is olyan régen még teljesen fal vette körül, de a 19. század kezdetén ez sajnos elpusztult. Most fákat találunk a fal helyén, kivéve a Flórián-kaput, ahol nemcsak a kapu, hanem a fal egy része is áll. Itt járva ízelítőt kaphatunk abból, milyen is lehetett egykor a városfal.

Egy teljes nap – a Wawel-domb

Presztízs Magazin

Visztula melletti dombra épült a Wawel 1038 és 1069 között, ami a királyi udvar Varsóba költözéséig a krakkói fejedelmek és a lengyel királyok székhelye volt. A Wawel-dombra érdemes krakkói kirándulásunk második legtöbb idejét szánni.
Itt áll az a Székesegyház, ami a lengyel királyok koronázási helyeként szolgált az elmúlt századokban. II. János Pál pápa ebben tartotta első istentiszteletét 1946-ban. A pápa emlékét többek között egy bronzszobor őrzi az udvaron. A székesegyház a lengyel uralkodók és királyi udvarhoz tartozó nemesek sírhelye. Ma is megtekinthető több uralkodó sírköve, többek között Nagy Kázméré, II. Jagelló Ulászlóé, és a magyar származású Hedvig királynéé. Talán a hagyomány folytatása miatt van itt található a 2010-ben szmolenszki repülő-balesetben tragikusan elhunyt Lech Kaczyński és felesége végső nyughelye is.
A Wawel-domb legnagyobb épülete a Királyi kastély, egy gótikus stílusban épült palota. A mai kastélyt III. Kázmér király építtette, de a dombon akkor már évszázadok óta állt építmény, a területet már több mint ötezer éve lakják. A koronaékszerek közül a kard, a Szczerbiec ma is itt látható. A reneszánsz stílusú udvar keleti peremén kaptak helyet a királyi fogadótermek és a magánlakosztályok, az udvar északkeleti sarkában pedig a Kincstár és Fegyvertár. A fal nyugati részén van az „Elveszett Wawel”, amelyben érdekes multimédiás kiállítás mutatja be, hogy a feltételezések szerint milyen volt a Wawel a 10. és a 12. század között.
Az összes látnivaló megtekintésére legalább egy napot szánhatunk, egyes kiállításokra érdemes előre helyet foglalni, mert nem biztos, hogy a helyszínen jelentkezve beférünk.

Bohém negyeddé válik – Kazimierz

Presztízs Magazin

Minden útikönyv megemlíti az egykori zsidónegyedet, a Kazimierzt, de hogy ne érjen bennünket csalódás, nem árt némi háttér-információ. A városrész egykor valóban a krakkói zsidóságnak volt a lakhelye, de már 1822-ben lebontották a gettó falait, és innentől kezdve fokozatosan hagyták el a zsidók a területet. Mára gyakorlatilag nem lakik itt zsidó, ráadásul a szocializmus alatt alaposan „lepattant” az egész környék. Bár kezd konszolidálódni, Krakkó belvárosához képest nem túl szívderítő az épületek állaga.
Kazimierz a Zsidó Múzeumon, a zsidó temetőkön és zsinagógákon (valamint katolikus templomokon) kívül mást is kínál: vigalmi, bohém negyedként látszik újjászületni, afféle krakkói romkocsma-világ van itt kialakulóban. A málló homlokzatú épületek árnyékában egymást érik az éttermek, sörözők, bárok, művészeti galériák és kis üzletek, de nem agresszíven, inkább hangulatosan és intelligensen. Már most jó hely, néhány év múlva valószínűleg az egyik legjobb lesz Európában.
A vészkorszak idején a városrész elvesztette maradék zsidó lakosságát is, hosszú éveken át pusztult, számos épülete lakhatatlanná vált, sok ma is romos. Egykori hangulatát az utóbbi évtizedben kezdett felújításokkal próbálják visszaidézni. A városrész kiemelkedő eseménye az 1988 óta évente, június-júliusban megrendezendő Zsidó Kulturális Fesztivál, amely egy héten át tart. Az esemény célja – a résztvevők szórakozásán túl – a zsidó kultúra, hagyomány felélesztése, bemutatása.
További érdekesség, hogy Steven Spielberg a Kazimierzben forgatta Schindler listája című filmjének számos jelenetét 1993-ban. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Oscar Schindler az üldözöttek menedékeként híressé vált gyára a „Press- und Emaillierwerk” a városrésztől délre feküdt, illetve működött.


Praktikus információk

Presztízs Magazin

Éghajlat: Krakkó éghajlata rendkívül változatos, tulajdonképpen szárazföldi, benne – érdekes módon – óceáni hatással, így esőre mindig lehet számítani. A tél sötét és csapadékos, a nyár meleg és száraz, a kimondottan forró napok sem kizártak.
Utazás: A magyar turisták többsége autóval indul, hiszen csupán 400 kilométer a távolság. Nem árt megjegyezni azonban, hogy ez nem négyórás utat jelent! Nagyobb sebességet csak a szakaszokban meglévő autóutak, kisebb részben pályák tesznek lehetővé, így legalább 6-7 órára szükség lesz, még akkor is, ha kevésszer állunk meg. A Krakkó előtti vadonatúj autópályát kivéve többnyire főútvonalon kanyargunk Budapesttől. A Tátrán való átkelés sem gyors – kárpótlásul bőven van látnivaló. Ha vonattal jövünk, a város főpályaudvara pár lépésre található az óvárostól, egy hatalmas bevásárlóközpont, a Galeria Krakowska szomszédságában.
Kényelmes és pontos villamoshálózat köti össze a város legfontosabb csomópontjait, valamint külterületeit. Jobban megéri, ha 1-2-3 napos jegyet vásárolunk, különösen, ha ezt ki is használjuk.
Szállás: Krakkó Lengyelország legfontosabb turista-célpontja, ezért rengeteg a szálláslehetőség. Legegyszerűbb itthonról az interneten foglalni egy olyan helyet, ami közel van a belvároshoz, esetleg közvetlen villamos vonal vezet oda.


A céklaleves kötelező!
Lengyelország is ismert a jó konyhájáról, ami sok hasonlóságot mutat a magyar, a szlovák, és a cseh ízekkel. Egy étkezés alkalmával általában elsőként a levessel találkozunk (a híres barszcz-t, azaz céklalevest kötelező megkóstolni!), amit egy húsos főétel, majd pedig édes, vagy sós desszert követ. A leggyakrabban felhasznált alapanyagok a hús, a burgonya, a káposzta, sokszor nyersen és hihetetlen sokféleképp elkészítve.

Még nincs értékelve