Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Fülünkbe forró ólmot öntsetek!

– avagy hogyan változtak zenefogyasztási szokásaink az utóbbi évtizedekben?

Beardman | Profimédia-Red Dot | 2019.02.24. |
zene
Fülünkbe forró ólmot öntsetek!
Emlékeztek még a bakelit jellegzetes illatára, vagy az apró, utánozhatatlan sercegésre, amikor a tű felfekszik a barázdákra? Ki felejthetné el a legtöbbször ceruzával visszatekert kazettákat vagy a discmanekben olykor megugró CD-ket? Az egykoron szinte minden háztartásban megtalálható eszközök mára feledésbe merültek, és a technológia fejlődésével ma a világ létező összes dalát magunknál hordhatjuk okostelefonunkon, notebookunkon. De mennyire szeretünk koncertre, zenei eseményekre járni? Miért hallgatunk rádiót, és felváltja-e mindezt a világ legnagyobb videómegosztó portálja? Lássuk, hogyan fogyaszt zenét a magyar!
A streamingszolgáltatás átvette a stafétát? 
 
A 2000-es évek elején úgy tűnt, a zeneipar egyszerűen összeomlik. Mintegy 20 éven át rendkívül nehéz időket élt meg az ágazat, és a nagy áttörés hiányában konstans hanyatlás, majd a lassú pusztulás várt rá. Kezdetben az újonnan megjelent streamingszolgáltatások (Spotify, Deezer, AppleMusic) sem látszottak az iparág megmentőjének, mára ellenben úgy tűnik, a fogyasztási szokások megváltozásával ezek a felületek mentik meg azt. 
 
Emlékezzünk vissza az utóbbi évtizedekre! A zenehallgatás állandó velejárója volt az emberek életének, és a szórakoztatóipar egyik tetemes bevételt hozó szegmensének számított. Azt követően szépen lassan minden háztartásba eljutott az internet, és az addigi bakelit-, kazetta-, majd CD-eladások visszaesést mutattak, majd a 2000-es évek elejére a fizikai formátumok értékesítési mutatója a harmadára csökkent. Meglepetésre pont az online zenehallgatási felületek mentették meg a zeneipart, és ezzel egyidejűleg a népszerű hamisításoknak is véget vetettek.  
 
Presztízs MagazinA streamelés, azaz a valós időben internetes felületen történő zenehallgatás szekere igen beindult az utóbbi 8 évben. Mi is a lényege? Kötünk egy előfizetést valamelyik szolgáltatóval, melynek fejében zenei stílusok és előadók milliárdjait kaparintjuk meg igazán élvezhető minőségben. Összegyűjthetjük, rendszerezhetjük kedvenceinket, és offline, azaz internet nélküli módba is átrakhatjuk őket, sőt lejátszási listákat is készíthetünk egy tematizált partihoz vagy éppen sportoláshoz. Lássuk a gazdasági oldalt! Az elmúlt évben a zeneipar bevételeinek csaknem felét (40 százalékát) az előfizetések adták. Ennek egyik velejárója, hogy az okostelefonok és az egyéb okoseszközök elterjedése egyfajta katalizátora volt a jelenségnek, hiszen lehetővé tették, hogy szinte bárhol tudjunk zenét hallgatni, ezzel viszont megásták a fizikai zenei értékesítések sírját.
 
Van itt még egy globális óriás, méghozzá az a felület, amely a fiatalok körében talán nagyobb hangsúlyt kap, mint maguk a streamingszolgáltatók. Ez a világ legnagyobb videómegosztó portálja, mely jelentős szerepet kap a zenefogyasztási szokásokban is. Egyik legfőbb jellemzője, hogy teljesen ingyenesen biztosítja a tartalmakat, ez viszont állandó minőségromlással jár.
 
Analóg egy digitális világban? 
 
Mint írtam, a streaming verte a legtöbb szöget a fizikai formátumok koporsójába, azonban a retró láz állandósága a zeneiparban is újjáélesztett egy hanghordozót, méghozzá a hanglemezt, ismertebb nevén bakelitet. Míg a kazetta és a CD szinte teljesen feledésbe merült, addig sorra rendezik a lemezbörzéket, bakelitlemezre specializálódott fórumokat hoznak létre, az utángyártás is megindult, és a lemezboltok is újra megnyitották kapuikat. Az első és legfontosabb tanács azoknak, akik belevágnának a bakelitőrületbe, hogy első útjuk a fater padlására vezessen, mert az igazi elfeledett kincseket rejthet. És hogy miért is jó a hanglemez? Egyrészt igazán hangulatos. A bakelit jellegzetes illata felejthetetlen, emellett – figyelembe véve a hangminőséget – a legtöbb digitális zenei formátumot megveri. A lemezgyűjtés mára nemcsak a minőségi zenehallgatásról szól, hanem százak elsődleges hobbijává vált. Kategorizált lemezek, roskadozó polcok, retró hangulat.
 
Presztízs MagazinMind a streamingszolgáltatások, mind a bakelit reneszánsza hatást gyakorol a zeneipar legfontosabb alappilléreire, az előadókra. A napokban több zenész is rámutatott, a nagylemezek túlhaladták korukat, és mára elfeledett formátumnak számítanak. Sheryl Crow például azt nyilatkozta, élete utolsó nagylemezét készíti el, és a jövőben csak dalokat fog megjelentetni. Ez a jövőben a bakelitgyártás kapuját is becsaphatja és egyeduralkodóvá teheti a streamingszolgáltatókat. A nagylemezek általános jellemzője egyfajta kollektív hangulat, ami átjárja azt a 10-15-20 dalt, amit magán hordoz az a zenei anyag. A single-ök, azaz az egy dalból álló zenei kiadványok előtérbe kerülésével feledésbe merülne ez a hosszú perceken át tartó meghitt zenei élmény. 
 
A hazai zenefogyasztás egyik meghatározó szegmense a rádió. Szinte a teljes felnőtt lakosság hallgat hetente legalább egyszer rádiót. Ezzel vezető médiummá nőtte ki magát, mely megelőzi a tévét, a számítógépet és az okostelefont is. A rádiózás szempontjából kiemelkedően jelentős, hogy az új zenék megismerésére nagyon fontos forrást jelent a hallgatók számára.
 
A zenekarokat tekintve azonban a rádió már egyfajta versenyfutásról szól. A műsorszórás során rengeteg kritériumnak kell megfelelni. De kapunk-e újat a mai rádióktól? A szubjektivitás ebben az esetben is meghatározó, hiszen ahány ember, annyiféle zenei stílus lép a kedvenc „zónába”. Némelyikből bőségesen szolgáltatnak az országos rádiók, más stílusok azonban háttérbe szorulnak. A rockzene például nagyon megsínyli a dolgokat, az utóbbi időben szinte teljes egészében kikerült a stílus a rádiókból. Van azonban egy ötletes újítás, mely talán minden zenekedvelő számára megoldást jelenthet. Az internetes rádiók, amelyek hazánkban is egyre inkább teret hódítanak, és leginkább a zenei műfajok szétválasztásában van szerepük.
 
 
A zenekarok lassú haláltusája? 
 
Presztízs MagazinAz internet adta lehetőségek és a streaming térhódítása a koncertezésre is rányomta a bélyegét. Mivel a videótartalom adott idejű közlésére adnak lehetőséget, ezért akár koncertekre sem kell eljárnunk, hiszen akár otthonról, real time, nézhetjük kedvenceinket a színpadon. Mit is veszíthetünk mindezzel? Az egésznek a motorját, a zenekarokat. Hazánkban egyre kevesebben járnak koncertekre, a statisztikák szerint a lakosságnak csupán 19 százaléka vesz részt egyszer egy évben rajtuk. Ezzel egyébként a régió országait tekintve eléggé hátul állunk, 10-15 százalékos a lemaradásunk. Jön is a kérdés, hogy ez miért éri meg a zenekaroknak. Ők a zeneipar szíve. Azonban Magyarországon a zenészek többsége – mintegy 80 százalékuk – nem a zenélésből él. Egyesek inkább kihívást és egyfajta új küldetést keresnek benne, míg mások kikapcsolódásként és feltöltődésként tekintenek a zenekari tevékenységekre. Ezt a hajlandóságot mutatja, és egyben a zenefogyasztási szokásokat is reprezentálja az a mutató, amely szerint a hazai zenészek 87 százaléka úgy gondolja, hogyha megengedhetné magának, kizárólag a zenéléssel foglalkozna.
 
Ennek természetesen velejárója az óriási kreativitás és az ezt követő esetleges sikersorozat, viszont a fent említett fogyasztási szokásokkal szimbiózist alkotva a siker elengedhetetlen feltétele, hogy az együttesek megjelenjenek mindenféle online felületen.
 
 
Még nincs értékelve