Monophonics – It’s Only Us (2020)

Ez a tudatos imázsépítés abszolút az aktuális album legüdítőbb tulajdonsága lett: az It’s Only Us-on minimálisra van redukálva az unalomig űzött, öncélú múltidézés, ezáltal pedig sokkal nagyobbat üt a kortárs rockszféra aktuális megjelenései mellett – mintha végig ez lett volna a terv ezzel a masszív, költői anyaggal. Színesebbnél színesebb módokon jönnek be a képletbe a funkysabb, gyorsabb dalok (Chances, Last One Standing) vagy éppen az elmélkedős soul darabok (Suffocating, It’s Only Us), és a gyakori hangvételváltás sosem zavar be. Vannak előadók, akik a zenéjükkel gyakran emlékeztetik az embert a békés 70-es évek nosztalgikus zenéire – a monophonicsos srácok szerencsére nem tartoznak közéjük, sosem tolják túl a szekeret. Az igényes rock kedvelőinek kár lenne kihagyni, főleg ilyen ínséges időkben!
9/10
Csúcs: Last One Standing
Ha tetszett, ezt is szeretni fogod: Stevie Wonder – Songs In The Key Of Love, Pink Floyd – A Momentary Lapse of Reason