Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Seress Rezső, a legszomorúbb világsztár

dr. Szász Adrián | archív | 2021.03.24. |
Seress Rezső
Seress Rezső, a legszomorúbb világsztár
A Gloomy Sunday szerzője ragaszkodott Budapesthez, a város viszont nem maradt örökre hű hozzá Billie Holiday, Bing Crosby, Björk, Edvin Marton, Frank Sinatra, Genesis együttes, Louis Armstrong, Mahalia Jackson, Ray Charles, Sinéad O’Connor. Csak tíz név azok közül, akik egy legendás magyar szerző-előadó világhírű örökzöldjét felvették a repertoárjukba. Seress Rezső Szomorú vasárnapja hatalmas utat tett meg a budapesti Kulacs Vendéglőtől Amerikáig és vissza, alkotója mégsem élt világsztárként. Még hazájában, a két világháború közötti, hát még az 1945 utáni Magyarországon is szomorúan töltötte – nem csak a vasárnapokat. Egykori szomszédja, Presser Gábor szerint utolsó éveiben minden délután órákon át hallgatta otthonában a Szomorú vasárnap különböző verzióit, már amikor nem azt énekelte, hogy „Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek”.
Hősünk, Seress Rezső 1889-ben Spitzer Rudolf (sokáig mindenki Rudinak szólította) néven született, kikeresztelkedett zsidó családban. Mivel nagyon alacsony termetű, mindössze 156 centiméter magas volt, alkata tökéletesnek bizonyult ahhoz, hogy artistának álljon: otthonról már fiatalon megszökve egy vándorcirkusz légtornásza lett. Hogy mégsem ebben a művészeti ágban vált később sikeressé, arról egy vecsési munkabaleset tehetett. Itt történt, hogy egy előadás előtt, gyakorlás közben leesett a trapézról, és a zuhanásba majdnem belehalt. A hosszas lábadozást követően újabb pódiumon tette próbára a tehetségét: egy átmulatott éjszakán barátkozott össze az ismert komikus Bilicsi Tivadarral, aki nem kellett, hogy kétszer mondja neki, próbálkozzon meg a színészettel. Seress pontosan így tett, ám a színpadi világban sem találta meg azt, amit keresett – leginkább önmagát. A Margitszigeten, illetve a városligeti Műszínkörben lépett fel a leggyakrabban, utóbbi helyszín mégsem egy sokak által látott, hanem egy színfalak mögötti előadásától vált fontossá az életében. Történt ugyanis, hogy afféle unaloműzés gyanánt leült a háttérben egy zongora mögé, amin bemutatott játékát az igazgató is meghallotta. Innentől nem volt visszaút: egyedi stílusa hallatán fellépéseket szerveztek neki, ahol hamarosan már az általa szerzett érzelmes-borongós melódiákat vezethette elő a nagyérdeműnek.
 
Presztízs MagazinAmikor mindenki Seresst fütyült
 
Ami hátránynak tűnt – hogy az első világháborút követő években lemezkiadásra a magyarországi viszonyok miatt nem volt lehetőség, és rádiót is csak kevesek engedhettek meg maguknak –, az (a zongorán a legenda szerint sokszor csak fél kézzel játszó) Seress előnyére vált. Az élő zene ugyanis pont ezért virágzott a 20-as évek Budapestjén, így városszerte egyre többen megismerték „a kis Seress” nevét. Nádor József zeneszerző ajánlotta be őt a hetedik kerület előkelő mulatójába, a Dohány utcai Kulacs Vendéglőbe. 1925-től zenélhetett itt – és persze nagy sikerrel tette –, sőt ekkor már lemezt is kiadhatott, így jutott el hanghordozón is zenekedvelők ezreihez a Még egy éjszaka című és a „Ki volt az az asszony, akinek a szíve…” kezdetű slágere. Ezektől zengett akkoriban a fővárosi éjszaka, állítólag kocsisok, inasok, cselédek is e dallamokat fütyörészték, amerre csak a fül elhallott. A Kulacs-beli sikerek valamelyest Seress egzisztenciáját is megalapozták, a keresetéből még lakást is tudott vásárolni a Dob utcában, ami korábbi – főleg még színészként átélt – nyomorgásához képest óriási előrelépést jelentett. Szeressük egymást, gyerekek; Csillogó hópehely; „Én úgy szeretek részeg lenni, mert akkor nekem nem fáj semmi”, „Fizetek, főúr, volt egy feketém és egy életem, mit elrontottam én”. Egymást követték az újabb népszerű szerzemények, melyek ugyanakkor a kocsmai zenész skatulyájába is beleragasztották a többre hivatott művészt, aki pedig még operettet is írt, Szerelem az egész vonalon címmel. Az akkori neves operettszerzők műveivel azonban ez – nem a színvonala, hanem a szerzője kiléte miatt – nem versenyezhetett, senki nem vitte színre. Persze ma már ki emlékszik azokra a bizonyos operettszerzőkre – ellentétben a mellőzött Seress Rezsővel!
 
Presztízs MagazinÖngyilkosok himnusza
 
Halhatatlanságának letéteményese, a Szomorú vasárnap 1935-ben született. Érdekes, hogy a művészek többsége a mai napig jellemzően igen fiatalon írja meg „élete slágerét”, Seressnek ez 46 esztendősen sikerült. Talán ez az általa képviselt – melankolikus, nem annyira ifjonti hevületet tükröző, sokkal inkább nosztalgikus és merengő hangulatú – műfajból (na meg a személyiségéből és a körülményekből) is következett. Az ikonikus mű ráadásul nem pusztán ösztönösen, ihletből, hanem gyakorlatilag megrendelésre íródott: Jávor László újságíró, bűnügyi tudósító kérte fel Seresst, hogy szerezzen zenét az egyik verséhez. Miután megszületett a világ különböző pontjain később Gloomy Sunday címen elhíresült alkotás, egészen váratlan és meghökkentő hatást váltott ki az emberekből. Vagy legalábbis fura utat kezdett bejárni. Először is egy Zeneakadémiát végzett fiatal kottázta le öt pengőért fütty után – mivel Seress Rezső nem ismerte a hangjegyeket, csak a hangokat –, majd egy kottamásoló nyomtatta ki a kottákat. Amiket aztán rendre budapesti öngyilkosságok helyszínein – például egy valószínűleg olvasni sem tudó cselédlány holtteste, majd egy minisztériumi tanácsos búcsúlevele mellett – találtak meg a következő időszakban, a dal szinte az öngyilkosok himnuszává vált. A szövegíró Jávor Lászlótól még azt is kérdezték, vajon mindez nem függ-e össze azzal, hogy ő bűnügyi tudósítóként a halálesetek színhelyére mindenkinél előbb odaért… „Az öngyilkosok költője lettem? Rettenetesen levert, hogy ez lett a dal sorsa. Ezen az áron nem kell a siker! Idegességemben és a támadó cikkek hatása alatt lassan elhittem, hogy én vagyok a gyilkos” – mondta később Jávor.
 
Presztízs MagazinA zene egyszer még megmentette
 
A nótát mindenesetre a bizarr eseménysorhoz kötődő misztikum indította el a világhírnév felé vezető ösvényen. Nyugat-Európa és Amerika is rajongott érte, hivatalosan összesen 28 nyelvre fordították le, de állítólag száznál is több nyelven adták elő. A The New York Times már azt is híresztelte, hogy Budapesten tömegek ugrottak a Dunába a Szomorú vasárnap hatása miatt, noha itthon nem is volt olyan népszerű a szerzemény, mint külföldön. A legenda szerint amikor egy francia úr Pesten ezt a számot kérte, a zongoristának fogalma sem volt róla. A francia ellenben szerzett egy példányt a kottájából, amit magával is vitt Párizsba. A második világháború kitörése előtt Seress Rezső jóformán turistalátványosságnak számított, akinek a kedvéért még hírességek is Budapestre zarándokoltak. Az abszurd módon itthonról megélt világsikernek hála 1945-re Seress számláján Amerikában összesen 370 ezer dollár jogdíj halmozódott fel, Magyarországról azonban nem juthatott hozzá az összeghez. Ehelyett a világháború idején előbb a származása miatt munkanélkülivé vált, majd munkaszolgálatra kényszerült. Presztízs MagazinÉdesanyját deportálták és meghalt egy haláltáborban. Seress életét gyakorlatilag a zene mentette meg, ugyanis egy német katonatiszt, amikor társai végezni akartak vele, felismerte benne a „kis Seresst”, akit hallott egyszer Budapesten játszani – többek közt épp a Szomorú vasárnapot –, ezért elbújtatta. Csak így térhetett vissza a művész a háborút követően a magyar fővárosba, ahonnan akkor is könnyen elcsábulhatott volna – sokan a helyében biztosan elhagyták volna az országot legkésőbb 1956-ban – az Egyesült Államokba, ahol hírnév, dúsgazdagság, munkaajánlatok várták. Ám ő maradt Budapesten, ahol az Akácfa utcai Kispipa étteremben és korábbi bevált helyén, a Kulacsban zenélt ismét. Karrierje azonban már nemhogy nem ívelt felfelé, sokkal inkább leáldozott neki, hiszen a zeneszeretők érdeklődése abban az időben már a rock ’n’ roll és a beatnemzedék felé fordult.
Seress végül fokozatosan elzárkózott a nyilvánosságtól, visszavonultan, depressziósan élt, és 1968-ban öngyilkosságot követett el. Nem sikerült neki elsőre: lakása ablakából kiugorva még túlélte a zuhanást – amely azért is volt részéről meghökkentő módja az öngyilkossági kísérletnek, mert tériszonya volt, és többek között azért sem utazott el soha Amerikába, mert a repüléstől is félt, miután megálmodta: valahonnan lezuhanva fog meghalni. Nem így lett, de a kórházban a gipsze drótjával már sikeresen megfojtotta magát. A Szomorú vasárnap szerzőjének szomorkás élete így ért véget, azaz dehogy ért véget, hiszen a Gloomy Sunday azóta is forog a világban a legeldugottabb klubok és a legnagyobb sztárok koncertműsorán is. Seress Rezső örökké él a dalaiban, a mintegy hatvan saját maga által előadott alkotásban, na meg a negyven dalszövegben, amiket másoknak írt. Ahogy Otto Klemperer német karmester és zeneszerző mondta róla: nem muzsikus volt, csak zseni...
 
-------------------------------------------------------------------------------------
 
Presztízs Magazin
 
 
 
Szerelem
Seress Rezső 1934-től volt házas, a legenda szerint Pest egyik legszebb asszonyát szerette el egy jómódú katonatiszttől. Egybekeltek Helénnel, de a munkatáborból négy év után visszatérve Seress a – nála két fejjel magasabb, keresztény vallású – nejét egy másik férfi karjában találta. A nő végül megszakította a kapcsolatot a szeretőjével, és a hátralévő életében kitartott a férje mellett. Utolsó éveikben nem volt felhőtlen a viszonyuk, ahogy semmi sem körülöttük. Seress után egy évvel Helén is öngyilkos lett.
 
------------------------------------------------
 
 
 
 
 
Szomorú vasárnap
 
Szomorú vasárnap száz fehér virággal
Vártalak kedvesem templomi imával.
Álmokat kergető vasárnap délelőtt,
Bánatom hintaja nélküled visszajött.
Azóta szomorú mindig a vasárnap,
Könny csak az italom, kenyerem a bánat.
Szomorú vasárnap.
Utolsó vasárnap kedvesem, gyere el,
Pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.
Akkor miránk vár virág és koporsó,
Virágos fák alatt utam az utolsó.
Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak,
Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...
Utolsó vasárnap.
(szöveg: Jávor László)
 
------------------------------------------------------------------------------------
 
Színpadon és vásznon
1999-ben többek közt Marozsán Erika, Gryllus Dorka, Mikó István és Bács Ferenc közreműködésével német–magyar film készült Szomorú vasárnap címmel, amely Seress Rezső életének és világslágerének állít emléket. A történet színdarabként is népszerű, legutóbb a Madách Színház musicalként tűzte műsorára Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter és Nagy Sándor főszereplésével.
 
 
 
Még nincs értékelve